Észak-Korea: régi japán és friss kínai emberrablási ügyek

Remélem, hogy sikerül tető alá hoznom a tárgyalásokat Phenjannal. Addig fogok nyomást gyakorolni Észak-Koreára, amíg az emberrablási ügy meg nem oldódik – közölte Abe egy fukuokai rendezvényen a Kyodo hírügynökség beszámolója szerint.
Iidzsima Iszao, a japán kormányfő tanácsadója a héten tett négynapos látogatást Phenjanban, ahol többek között Kim Jong Nammal, Észak-Korea második számú vezetőjével tárgyalt.

Habár a kormány nem árult el semmit a titkosnak szánt tárgyalásokról, az Aszahi Simbun című japán napilap értesülései szerint Iidzsima azt követelte a phenjani vezetéstől, hogy azonnal adja át Japánnak az összes elrabolt embert, és folytasson le átfogó vizsgálatot az ügyben.
Észak-Korea az 1970-es és 1980-as években számos japán állampolgárt rabolt el, akiket arra kényszerített, hogy kémek kiképzésében segédkezzenek. Ezt 2002-ben Phenjan is beismerte, és öt elrabolt embert egy látogatás erejéig hazaengedett Japánba, ők azonban az ideiglenesre tervezett tartózkodás után nem voltak hajlandóak visszatérni Észak-Koreába.

Phenjan azt állítja, hogy összesen 13 japánt rabolt el, a maradék nyolc ember pedig időközben természetes halált halt. Ezzel szemben Tokió hivatalos álláspontja szerint legalább 17 – sőt, egyes nem hivatalos vélemények szerint akár több száz – emberrablás írható Észak-Korea számlájára, tizenkét fő sorsa pedig nem lett megnyugtatóan kivizsgálva.

Sajtóértesülések szerint Abe hivatali ideje alatt mindenképpen rendezni akarja a kérdést, amely az azt övező közfelháborodás miatt – Phenjan rakéta- és atomprogramja mellett – a két ország közti közeledés legfőbb akadálya.
Japán szakértők szerint ezzel magyarázható az is, hogy Iidzsima útját a japán kormány sem az Egyesült Államokkal, sem Dél-Koreával nem egyeztette, a két ország rosszallását kiváltva. Tokió ugyanis attól tart, hogy amennyiben a kizárólag a Phenjan jelentette katonai fenyegetéssel foglalkozó Washingtont követi, úgy elsikkadhatnak érdekei, és nem kerülhet pont az emberrablások ügyének végére.

Kínai állampolgárok fogságban

Észak-koreaiak fogságába került egy kínai halászhajó és 16 fős legénysége, a fogva tartók váltságdíjat követelnek értük – számolt be a kínai online média a hétvégén. A még május 5-én történt esetre az után derült fény, hogy a hajó tulajdonosa mikroblogjában segítséget kért, mivel vasárnap délnek, a fizetés végső határidejének a közeledtével egyre kilátástalanabbnak látta a helyzetet.
Jü Hszüe-csün, az északkelet-kínai Talien városban élő tulajdonos állítása szerint két hajója egy időben kínai vizeken tartózkodott, s a két hajó kapitánya, akik mellesleg testvérek, rendszeres kapcsolatot tartott egymással, mielőtt az egyiket vélhetően egy fegyveres észak-koreai őrhajó elvezette.

Az észak-koreaiak műholdas telefonon léptek kapcsolatba a tulajdonossal, és arra hivatkozva, hogy a halászokat országuk területi vizein találták, először 1,2 millió (44 millió forint), majd később 800 ezer és végül 600 ezer jüant követeltek tőle. Azzal fenyegetőznek, ha nem fizet, elkobozzák a hajót, a legénységet pedig hazatoloncolják.
Sajtóértesülések szerint a Liaoning tartományi szervek május 6. óta ismerik az ügyet és foglalkoznak vele. Úgy tudni, kínai részről hivatalosan felszólították az észak-koreai hatóságokat arra, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon a halászokat.

Legutóbb pontosan egy évvel ezelőtt kapott nyilvánosságot egy hasonló eset, amikor egy észak-koreai hadihajó a Sárga-tengeren több hajó összesen 28 fős legénységét fogta el, és 300 ezer jüant (11 millió forint) követelt értük. A halászok végül ismeretlen körülmények között 13 nap fogság után kiszabadultak. A nyilvánosság előtt zajlott akkori diplomáciai konfliktus kínos volt Kínának és Észak-Koreának is.