Észak-koreai atomrobbantás – nemzetközi reakciók

Az Európai Unió nevében Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő az atomcsendegyezmény „durva megsértésének" nevezte a robbantást. Ashton felszólította Phenjant, hogy tartózkodjon az újabb provokatív akcióktól.

A NATO „felelőtlen tettnek" nevezte az atomrobbantást, amely súlyosan fenyegeti a világbékét.
„Csakúgy mint a decemberi rakétakísérlet, ez is egy felelőtlen tett volt, fenyegeti a nemzetközi és a regionális békét, a stabilitást és a biztonságot" – olvasható a katonai-politikai szervezet közleményében.

Guido Westerwelle német külügyminiszter határozottan elítélte az atomrobbantást, és kijelentette: a nemzetközi közösségnek meg kellene fontolnia újabb szankciók bevezetését Észak-Korea ellen. Egyben üdvözölte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart az ügyben.

Francois Hollande francia elnök is „a lehető legszigorúbban" elítélte a kísérletet. Franciaország támogatni fogja, hogy a BT szigorúan elítélje a robbantást, és ugyanerre kéri majd partnereit.

„Észak-Koreának azonnal és feltételek nélkül tartózkodnia kell minden olyan cselekedettől, amely azt a veszélyt hordozza magában, hogy nő a feszültség a Koreai-félszigeten, és amely támadás a béke és a nemzetközi biztonság ellen" – írta az elnök közleményében.

Irán is elítélte, hogy Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre, megjegyezve, hogy egyetlen országnak sem szabadna atomfegyvert birtokolnia.

„El kell jönnie annak a pillanatnak, amikor már egyetlen ország sem birtokol atomfegyvert, amikor minden nukleáris, illetve tömegpusztító fegyvert megsemmisítettek. Ugyanakkor minden országot megillet a jog, hogy békés célra használja az atomenergiát" – jelentette ki sajtóértekezletén Ramin Mehmanparaszt, a teheráni külügyminisztérium szóvivője.