Fontos területeket foglalt vissza az iraki hadsereg

Belügyminisztériumi források szerint a kormányerők mellett helyi törzsi fegyveresek is részt vettek a hadműveletben, amelynek eredményeként újra a központi hatalom ellenőrzése alá került Albu Faradzs. Az érintett terület a fővárostól mintegy 100 kilométerrel nyugatra fekvő Ramádi északi perifériájában található.

Mohamed el-Askari, a belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Albu Faradzs fontos bázisként szolgált a különböző szélsőségeseknek, utalva evvel elsősorban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez közeli Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) milicistáira. Ez utóbbi csoport, amely a polgárháborútól sújtott, szomszédos Szíriában is több területet uralma alatt tart, január elején megszállta Ramádi egyes negyedeit, és a tartományi székhelytől dél-keletre fekvő Fallúdzsa városát.

El-Aszkar közölte, hogy a hadsereg Fallúdzsánál is sikereket ért el a radikális iszlamisták ellen vívott küzdelmében, és visszafoglalta a várostól nyugatra található el-Naszaf szektort.

Az ILIÁ az év elején fészkelte be magát a Szíriával határos tartomány két legfontosabb városába kihasználva a káoszt, amely a helyi szunnita törzsek és a túlnyomórészt síiták uralta központi hatalom közti, napokkal azelőtt kirobbant összecsapások nyomán keletkezett.

Az amerikai csapatok 2003-as bevonulását követő erőszakhullám óta ez az első alkalom, hogy szélsőséges fegyveresek ilyen átfogó kontrolt gyakoroljanak Irak városaiban.

Az ország egyéb részeire is kiterjedt harcok legkevesebb 850 halálos áldozatot követeltek nem egész egy hónap alatt, miközben mintegy 140 ezer ember vált földönfutóvá – közölte az ENSZ menekültügyi főbiztossága. A 2006-2008 között fellángoló felekezeti harcok óta nem volt ennyi menekült Irakban.

A katasztrofális helyzetre reagálva az Amerikai Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy 24 Apache típusú katonai helikoptert szándékozik Iraknak eladni 4,8 milliárd dollár értékben, hogy a kormányerők hatékonyabban vegyék fel a harcot a szélsőséges milíciákkal.

Eközben a nemzetközi közösség több vezetője is felszólította az iraki kormányt, hogy fordítson több figyelmet az ország szunnita kisebbségének politikai és gazdasági igényeire, akik Szaddám Husszein megbuktatása óta fokozatosan háttérbe szorultak a síita többséggel szemben.