Gyorsabb, hatékonyabb, mai kihívásokra reagáló NATO

Elhangzott: a mostani kétnapos tanácskozás elsődleges feladata már a nyári varsói csúcs előkészítése, amely az elmúlt két év eredményeit, fejleményeit hivatott áttekinteni. 2014 óta a NATO-n belül számos megerősítő intézkedés lépett érvénybe: ezek mind a szövetség egységét, szolidaritását, a kollektív védelem megkérdőjelezhetetlenségét, kikezdhetetlenségét hivatottak demonstrálni az Ukrajnában tett orosz lépések, illetve az Iszlám Állam felemelkedése után. E lépések közé tartozik például a NATO reagáló erőinek mintegy megduplázása és a „lándzsahegy" létrehozása – ez leegyszerűsítve a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force, NRF) és az ennek részét képező nagyon magas készenlétű NATO-erők (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) megerősítését jelenti –, illetve az előretolt vezetés-irányítási törzselemek (NATO Force Integration Unit, NFIU) telepítése a keleti tagállamokba. Utóbbiak közül egy a tervek szerint Magyarországon, Székesfehérváron jön majd létre: ezen egységek célja szükség esetén és adott esetben a NATO-erők fogadásának és mozgásának elősegítése, felgyorsítása a régióban. A 2014 őszén tartott walesi csúcs megerősítette e vállalásokat, illetve több ajánlást is megfogalmaztak rajta például költségvetési vonatkozásban. Varsóban július 8-9-én a tagállamok áttekintik, mi valósult meg az előző csúcson elhatározottakból.

Gyorsabb reagálás, komolyabb jelenlét

Mint a főtitkár rámutatott, ahhoz, hogy a katonai szövetség meg tudjon felelni mind a kollektív védelem elvének, mind megfelelő elrettentési képességgel rendelkezzen, erőfeszítésekre van szükség: ehhez a megemelt jelenlét mellett bizonyos megerősítést célzó intézkedések egyaránt nélkülözhetetlenek. Jens Stoltenberg elmondta: a várakozások szerint a szövetségesek egyetértenek majd a keleti NATO-tagállamokba összpontosított jelenlét megerősítésével. Emellett szó lesz arról, mi módon lehetne fejleszteni az észak-atlanti szövetség reagálási képességét úgynevezett hibrid támadásokkal szemben, illetve hogyan lehet még gyorsabbá tenni a döntéshozatali folyamatokat. A főtitkár alapvető fontosságú kritériumként jelölte meg a rugalmasságot, amit tovább kell erősíteni – különös tekintettel arra, hogy a szövetség katonai erői bizonyos területeken civil forrásoktól függnek, legyen szó élelmiszer- és vízutánpótlásról, kommunikációról vagy szállítási tevékenységről.

A szövetség tagjait érintő fenyegetésekről Jens Stoltenberg elmondta: a NATO mindenképpen a tárgyalásos, politikai rendezés híve Szíriában, ugyanakkor minden tagállam részt vesz az Iszlám Állam elleni műveletekben, noha ezek az akciók nem a szervezet égisze alatt folynak. A NATO azonban támogatja tagállamait ebben a harcban is, e gondolat jegyében folynak jelenleg a tárgyalások az AWACS légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépek amerikai igényre történő esetleges bevetéséről a térségben. Erről a konkrét kérdésről szintén szó esik majd a tanácskozáson. Maga a főtitkár szorgalmazza a kezdeményezést, mivel a koalíció így nagyobb hatékonysággal hajthatná végre a légicsapásokat az Iszlám Állammal szemben, ez pedig közelebb visz egy esetleges tűzszünethez Szíriában.

Az orosz fellépés rontja a helyzetet Szíriában

Mint Jens Stoltenberg hangsúlyozta, az elsődlegesen nem a terrorszervezetre, hanem a Basár el-Aszad ellen harcoló erőkre irányuló orosz légicsapások mindenképpen rontják a helyzetet, aláaknázzák a stratégiai egyensúlyt. A NATO-légtér rendszeres orosz megsértése szintén roppant veszélyes, és adott esetben egészen gyorsan alakulhat ki válsághelyzet, mint ahogyan azt a törökországi példa is mutatta a lelőtt repülőgéppel, arról nem is beszélve, hogy az orosz katonai akciók hatására menekülők további tízezrei indultak meg a török határ felé Szíriából.

„Nem keressük a konfliktust Oroszországgal, és a megnövelt európai katonai jelenlét, illetve a több szárazföldi gyakorlat épp egy következő hidegháború kialakulásának megelőzését célozza" – szögezte le ugyanakkor a főtitkár. Hozzátette: Oroszország az elmúlt évtizedek során is igen komoly összegeket fordított biztonságpolitikára, és sokkal agresszívebben lép fel az utóbbi években, mint előtte.

A főtitkár elmondta: a NATO elkötelezett azt illetően is, hogy Grúzia közelebb kerülhessen a csatlakozáshoz, e téma lesz majd fókuszban a NATO-Grúzia bizottság csütörtöki ülésén. Szintén szót ejtenek majd a migrációs válságról, illetve a Készenléti Akciótervben foglaltak megvalósulásáról.

Douglas E. Lute, az Egyesült Államok NATO-nagykövete külön sajtótájékoztatón ismertette hazája főbb elképzeléseit a csúcstalálkozóval kapcsolatban, ennek során úgy fogalmazott: a kulcsszó hosszabb távon a „21. századi elrettentés", ezt szolgálja az Európában állomásozó amerikai NATO-erők megerősítése is.

Mind Jens Stoltenberg, mind az amerikai NATO-nagykövet elismerően szólt arról, hogy a szövetségen belül a walesi csúcs óta pozitív tendenciák bontakoztak ki a védelmi költségvetések vonatkozásában, noha még mindig bőven akad tennivaló e téren.

Fotó: NATO