Haftar nem írta alá a líbiai tűzszüneti megállapodást, elhagyta Moszkvát

Előző nap a szíriai konfliktusban szemben álló felek orosz és török közvetítéssel, közvetve egyezkedtek egymással. A Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambulból intézett szerdai felszólítása nyomán vasárnap életbe lépett tűzszünetet részletező dokumentumot Fájez esz-Szarrádzs, a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány miniszterelnöke és Hálid al-Misri, a legfelső államtanács elnöke aláírta, Haftar és az ország keleti felén található Tobrukban székelő képviselőház elnöke, Akila Száleh viszont kedd reggelig időt kért a részletek tanulmányozására.

Haftar az aláírás elutasítását indokolva a szaúdi al-Arabíja hírtelevízió szerint kijelentette, hogy a tűzszüneti megállapodás tervezete figyelmen kívül hagyta az LNA követeléseit. A Sky News Arabíja tévécsatorna korábban azt jelentette, hogy a tábornagy a moszkvai tárgyalásokon ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához és egy olyan új nemzeti egységkormány megalakításához, amelynek a tobruki parlament is bizalmat szavazott volna. A tábornagy a televízió tudomása szerint emellett elvetette Törökország részvételét a tűzszünet nemzetközi ellenőrzésében, és követelte „a Szíriából és Törökországból átdobott" zsoldosok feltétel nélküli kivonását.

A szembeálló líbiai felek egész napos moszkvai egyezkedésében az orosz és a török diplomáciai tárca vezetője, Szergej Lavrov és Mevlüt Cavusoglu, illetve a két védelmi miniszter, Szergej Sojgu és Hulusi Akar közvetített.

Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után Líbia káoszba süllyedt, majd az ország területén kettős hatalom alakult ki. Az ország déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Haftar tavaly április 4-én indította meg csapatait az egységkormány által uralt főváros, Tripoli elfoglalására. Döntését azzal indokolta, hogy meg kívánja tisztítani az országot a szerinte a kormány által hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól, ellenfelei szerint azonban valódi célja az egész országra kiterjedő katonai diktatúra bevezetése.

A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok kilátásba helyezte, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért.