Harminc százalékkal nőtt a halálozási arány az afgán hadseregnél

Afgán és amerikai katonai szakértők szerint még a halálozási ráta növekedésénél is komolyabb aggodalomra adhat okot az az eshetőség, hogy a NATO-erők kivonásának folytatódásával az afgán hadsereg szétszakad az etnikai törésvonalak mentén.

A nemzetközi erők harcoló csapatainak 2014. december 31-ig kell elhagyniuk a dél-ázsiai országot, s az afgán hadsereg ezután tényleg csak magára számíthat a harcmezőkön.

Az Egyesült Államok 2001 óta mintegy 62 milliárd dollárt költött a biztonsági erők kiképzésére és felfegyverzésére, szakemberek szerint a hadseregnek azonban még ennek ellenére sincsen elegendő embere és felszerelése a tálibok elleni küzdelemhez. „Harcolnak, de komoly veszteségeket szenvednek" – jelentette ki Abdul Rahim Vardak volt afgán védelmi miniszter, jelenlegi elnöki tanácsadó.

Az aggodalmak valamelyest csitultak szeptember 30-án, amikor hosszú idő után aláírták az amerikai-afgán biztonsági szerződést, amelynek értelmében 2015-ben is az országban marad 12,5 ezer külföldi, köztük 9800 amerikai katona, aki főleg az afgán biztonsági erők kiképzésével, tanácsadással fog foglalkozni és támogatást nyújt a helyi fegyveres szerveknek. Az Egyesült Államok különleges erői egy kisebb alakulatot is hátrahagynak Afganisztánban a szélsőségesek elleni küzdelem részeként.

Ennél is fontosabb, hogy a kabuli kormány a megállapodás aláírásával 4,1 milliárd dolláros nemzetközi támogatáshoz fog jutni. Ebből fedezhet mindent a katonák fizetésétől, a lőszereken át egészen az üzemanyagig. A hadsereg enélkül valószínűleg hónapokon belül szétesne.

A külföldi támogatás szükségessége idén nyáron vált igazán szembeszökővé, ez volt ugyanis az első olyan „harci szezon" 2001 óta, amikor az afgán katonák nem számíthattak az amerikai bombázók légi támogatására.

A kiugró veszteségek Vardak szerint a harcok fokozódásával és az út mentén elhelyezett pokolgépekkel szembeni védelem hiányával magyarázhatóak. Szakértők szerint nagyjából ezernyolcszáz afgán katona vesztette életét 2014-ben.

A lázadók szerdán és csütörtökön is támadásokat hajtottak végre a fegyveres erők tagjai ellen Kabulban, és a rajtaütésekben tíz katona életét vesztette. Számos távoli tartományban pedig még mindig heves harcok folynak a hadsereg és a tálibok között.

Seth Jones, a Rand Corporation nevű nemzetközi kutatóintézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a tálibok jelentik a legnagyobb fenyegetést Afganisztánra. Szerinte ugyanis a hadsereg megosztottságához és végül szétszakadásához vezethet, ha összeomlik a hatalommegosztási megállapodás a pastu népcsoport által támogatott Asraf Gáni elnök és a tádzsik kisebbséghez tartozó, jelenleg egyfajta miniszterelnöki tisztséget betöltő Abdulla Abdulla között. „A megosztottság majdnem biztosan megkönnyítené a tálibok előretörését is" – hangsúlyozta a szakértő.

Ezt Vardak is megerősítette, szerinte az afgán hadsereg „még mindig csak egy gyerek, még csak nem is egy tizenéves", emiatt pedig rendkívül sérülékeny az őt körülvevő politikai környezettel szemben. A volt tárcavezető rámutatott azonban, hogy megfelelő vezetéssel ki fog tartani a haderő.

Ben Bathurst vezérőrnagy, az afganisztáni brit haderő parancsnoka közölte, hogy a kabuli védelmi minisztérium megpróbálja meggátolni a belső etnikai feszültségek kialakulását. „Csak nézzék meg, hogyan viselkedtek ebben a rendkívül bizonytalan (választási) időszakban, és láthatják, hogy kitartottak" – mondta. „Igen, titkon mindannyian aggódunk, de nincs semmi jele a törésvonalaknak. Úgy gondolom, van egyfajta büszkeségérzet a katonákban, hogy ők a nemzet védelmezői, akik nem politikai oldalakban gondolkoznak" – tette hozzá Bathurst.

Jelenleg nagyjából 195 ezer katona szolgál az afgán hadseregben, Vardak szerint azonban legalább 6-700 ezer katonára lenne szükség. Az afgán biztonsági erőknek a rendőrséggel és más szervekkel együtt összesen mintegy 350 ezer tagja van. A hadsereg fenntartása évi 4,1 milliárd dollárba kerül, ebből mindössze 500 millió dollárt áll a kabuli kormány. A nemzetközi közösség Bathurst szerint 2024-ig finanszírozza az afgán biztonsági erőket, utána Afganisztánnak kell átvállalnia a felelősséget.

A fegyveres erők egyik volt tábornoka elmondta, hogy bár a nemzetközi támogatás a hadsereg látványos fejlődéséhez vezetett, azt is megérti, hogy miért bizonytalan a nyugati országok vezetése a katonai segély fenntartásával kapcsolatban. Gyakori jelenséggé vált, hogy tálib harcosok jelentkeznek a hadseregbe, kiképzésben részesülnek, fegyvereket kapnak, majd dezertálnak és visszamennek a lázadók közé – mondta.

Az afgán katonák idén nyáron több alkalommal is tálib harcosok tucatjaival vagy százaival kerültek szembe. Ilyenre nem volt példa az utóbbi években, a NATO harci repülőgépeinek távozásával azonban az iszlamista felkelők úgy érezték, hogy újra mozoghatnak nagyobb csoportokban.

A tanácsadó szerint a hadsereg az elköltött dollármilliárdok ellenére továbbra is híján van komoly tűzerőnek és nem rendelkezik elegendő szállító repülőgéppel. „Az afgán hadsereg harcolni fog. Úgy értem, a harc a vérükben van, de a szárazföldi csapatoknak nincsen semmilyen légi támogatásuk" – mondta. „Ha a fenyegetés szintje a mostanihoz hasonló ütemben fog fokozódni, akkor a tálibok féken tartása nehéz feladat lesz, hacsak az Egyesült Államok nem bocsát rendelkezésre további tűzerőt" – tette hozzá Vardak.