Hónapokig hordozórakéta nélkül marad az orosz űrprogram

A Roszkoszmosz ezt azt követően jelentette be, hogy a Kommerszant című napilap közölte: gyártási hibát fedeztek fel a Proton-M rakétában. Az újság úgy értesült, hogy a hajtómű egyik komponense nem eléggé hőálló. A Protonok esetében a második és a harmadik fokozat felülvizsgálatát, a Szojuzokéban pedig a harmadik lépcső hajtóművének lecserélését tervezik. A lap szerint a fellövéseket a leginkább derűlátó forgatókönyv szerint is hónapokkal el kell halasztani.

Az orosz állami űrkutatási cég, amely számára jó üzlet, hogy európai, amerikai és ázsiai ügyfelek által megrendelt hasznos terhet állíthat Föld körüli pályára, 2017-re 27 rakétafellövést, köztük nyolc Proton-M felbocsátását tervezte. A menetrend körül kérdőjelek jelentek meg, miután decemberben felrobbant a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) indított, Szojuz-U rakéta által hordozott Progressz MSz-04-es teherűrhajó.
Alekszandr Zseleznyakov, az Oroszországi Ciolkovszkij Űrkutatási Akadémia tagja a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy mivel az Angara típusú hordozórakétákat még nem rendszeresítették, a Protonok kiesése miatt Moszkva egy időre nehéz hordozóeszközök nélkül maradt.

A Szojuz balesete miatt pedig át kellett ütemezni az ISS-re tartó teher- és személyszállító rakéták indítását.
Zseleznyakov ugyanakkor rámutatott, hogy a Szojuzok nem állnak le teljesen: január 28-án a tervek szerint a Guyanai Űrközpontból, Kourouból egy Szojuz-SzT típusú rakétát fognak felbocsátani. Ivan Moiszejev, az Űrpolitikai Intézet tudományos vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy rendelkezésre áll még a ritkán használt Rokot könnyű konverziós rakéta is.
Ivan Koptyev, a Protonokat és a Szojuzokat gyártó voronyezsi üzem vezetője pénteken lemondott, miután a Roszkoszmosz vezetése felkereste az általa irányított létesítményt.