Iráni atomprogram: előrelépés történt a tárgyalásokon

A Bécsben zajló tárgyalásokon a jelentés szerint sikerült megegyezni a hosszú távú megállapodást kísérő öt függelék egyikében, amely arról rendelkezik, hogy milyen amerikai és nyugati szankciókat kell feloldani, és ennek milyen gyorsan kell megtörténnie. A tárgyaló felek abban bíznak, hogy a július 7-éig meghosszabbított határidőre sikerül véglegesíteni a megállapodást – írta az AP.

Tisztségviselők szerint a szankciók enyhítése az egyik legkényesebb kérdés azok között, amelyekben ellentét áll fenn Teherán és Washington között. Az Egyesült Államok és sok más ország attól tart, hogy az iráni urándúsítás és egyéb nukleáris tevékenység atomfegyver előállítására irányul. Az iszlám köztársaság ezzel szemben kitart amellett, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, áramtermelésre akarja használni.

A meg nem nevezett diplomaták arról tájékoztatták az amerikai hírügynökséget, hogy a szankciós függeléket Irán és a vele tárgyaló hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – szakértői dolgozták ki az elmúlt héten. A megállapodás részleteit nem árulták el.

Az atomprogram felügyeletének alapelvei és a fejlett nukleáris technológia iráni kutatására és fejlesztésére vonatkozó szabályok mellett a hosszú távú megállapodás szankciós függeléke az egyik legnehezebb kérdés, amely megoldásra vár. Iráni tisztségviselők, köztük Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője ismételten követelték, hogy oldják fel a gazdasági szankciókat röviddel a megállapodás aláírása után. Washington és partnerei azt közölték, hogy akkor tesznek ilyen lépést, ha Irán igazolhatóan végrehajtja az urándúsítás korlátozását és az atomprogramjával kapcsolatos egyéb követelményeket.

Ha Teherán együttműködik, akkor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség idén év végére kiadhatja jelentését azokról a vizsgálatokról, amelyeket a múltbeli iráni atomprogram állítólagos katonai vonatkozásai kapcsán folytatott – közölte Bécsben szombaton Amano Jukija, a szervezet főigazgatója. Ez a kérdéskör szintén kulcsfontosságú szerepet játszik a jelenlegi tárgyalásokon: a NAÜ azt gyanítja, hogy Irán legalább 2003-ig folytatott olyan kutatásokat, melyek célja atomfegyver kifejlesztése volt, Teherán viszont mindig is határozottan tagadta, hogy atomprogramjának valaha is katonai jellege lett volna.

Amano csütörtökön Teheránban iráni illetékesekkel, köztük Haszan Róhani elnökkel és Ali Samhanival, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárával tárgyalt. Későbbi közleményében azt írta, hogy a tárgyalásokon előrelépés történt a múltbeli atomkutatás jelenleg szünetelő NAÜ-vizsgálata ügyében, de folytatni kell a munkát.

A NAÜ-nek alapvető szerepe lesz abban, hogy ellenőrizze a Teherán és a hatok közötti reménybeli megállapodást Irán atomprogramjáról.