Izrael kivételével nagy sikerként értékelik a résztvevők a genfi megállapodást

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hajnalban jelentette be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagjából és Németországból álló hatok csoportja, valamint Irán képviselői között lezajlott maratoni tárgyalások eredményeként létrejött egy hathónapos időtartamra szóló megállapodás, ami lehetővé teszi egy későbbi átfogó egyezmény kidolgozását.

A megállapodásban – az Egyesült Államok által közzétett részletek szerint – Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, illetve semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket.

Az iráni Farsz hírügynökség információi szerint a 20 százalékra dúsított urán felét megtarthatja az iszlám köztársaság, de abból a teheráni polgári kutatóreaktorhoz készítenek majd fűtőanyagot. Az ezután megmaradt többi, 20 százalékos készletet pedig 5 százalékosra fogják „visszahígítani".

Teherán vállalta továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői számára.

A hatok cserébe 7 milliárd dollár értékben (1,5 ezer milliárd forint) enyhíti az Irán elleni szankciókat, de „korlátozott, ideiglenes és célzott" jelleggel, s úgy, hogy ez a lépés szükség esetén visszavonható. Az iráni kőolajexportot érintő szankciók egy részének feloldásából Teherán további 4,2 milliárd dollárhoz (925 milliárd forint) juthat. A hatok vállalták, hogy az elkövetkező fél évben nem hoznak újabb szankciókat, ha Irán betartja a megállapodásban foglaltakat. Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, valamint az ENSZ BT által hozott szankciók nagy részét nem függesztik fel.

Az egyezség tényét valamennyi résztvevő sikerként értékeli, a tartalmát azonban részben eltérő módon értelmezik. Míg iráni vezetők szerint az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra, John Kerry amerikai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban, vagyis szerinte a hatok nem ismerik el Irán jogát ehhez.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.

Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében „új horizontokról" írt. Üdvözölte a megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és szellemi vezetője is.

Róháni egy élőben közvetített televíziós beszédben azt mondta, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a végleges megállapodásról a hatokkal. Ismét kijelentette: „Irán soha nem törekedett és soha nem is fog törekedni atomfegyver építésére".

A tárgyalásokon részt vevő orosz, kínai és európai külügyminiszterek szintén üdvözölték a megállapodást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy annak „nincsen vesztese, az egész világ nyer". Peking szerint a megállapodás elősegíti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent, és a nyugati országok „nagyban közeledtek ahhoz, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert".

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte: bár a megállapodást „mindössze az első lépés egy hosszú és nehéz úton", az közelebb vitt „a világpolitika legnehezebb kérdéseinek" megoldásához.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elégedetten fogadta az egyezményt, amely szerinte „egy történelmi jelentőségű megállapodás kezdete lehet".

Üdvözölte a megállapodást Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is.

Élesen bírálta viszont a genfi tárgyalások eredményét Izrael. Benjámin Netanjahu miniszterelnök történelmi hibának nevezte a megállapodást. Netanjahu úgy fogalmazott, hogy „sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot." Hozzátette: Izrael nem tekinti magára nézve kötelezőnek a megállapodást és „fenntartja a jogot az önvédelemre".

Simon Peresz izraeli államelnök ugyanakkor mérsékeltebben nyilatkozott, szerinte annak eredményei fognak dönteni a megállapodásról, nem pedig a szavak.

Egy amerikai tisztségviselő közlése szerint Obama egyeztetni kíván Netanjahuval a megállapodással kapcsolatos aggodalmairól.

Egyébként nem csak az izraeli kormány bírálta a döntést: elemzők szerint az öböl menti államok is úgy érzik, hogy elhagyta őket amerikai szövetségesük, s attól tartanak, hogy a genfi egyezség tápot ad Teherán regionális ambícióinak.

Mahmud Abbász palesztin elnök szóvivője azt hangoztatta: a genfi megállapodást követően fel kell éleszteni a közel-keleti kvartett – az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország – tevékenységét, hogy véget vessenek az izraeli-palesztin konfliktusnak. Szerinte a megállapodás „fontos üzenetet hordoz Izrael számára", azt, hogy „a Közel-Keleten a béke az egyetlen járható út".