Izrael: Teheránnak eddig 170 milliárd dollárba került az atomprogram

Iránt 2012 óta sújtják gazdasági büntetőintézkedések, amelyeket a nyugati országok amiatt léptették életbe, hogy Irán felhagyjon nukleáris tevékenységével.

Az izraeli becslés szerint az elmúlt húsz évben az iszlamista köztársaság mintegy 40 milliárd dollárt költött ténylegesen a nukleáris infrastruktúra kialakítására és fenntartására.

A 130 milliárd dollárból 105 milliárd dolláros veszteség az iráni olajexportra kivetett embargónak tulajdonítható. A maradék 25 milliárd dolláros veszteséget a pénzügyi és bankrendszert, valamint a kereskedelmet és az ipart sújtó szankciók és a beruházások kiesése miatt szenvedte el Irán.

Izrael hevesen bírálja a Teherán és a Hatok néven emlegetett országcsoport (az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína) között körvonalazódó megegyezést, amely az iszlamista köztársasággal szembeni gazdasági szankciók enyhítését helyezi kilátásba Irán nukleáris tevékenységének visszafogásáért cserébe.

Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke vasárnap megerősítette: „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy meggyőzzük a vezetőket, tartózkodjanak egy rossz megállapodástól." Ennek érdekében a kormányfő számos nagyhatalom politikusával egyeztet a nemzetközi tárgyalások újabb fordulója, a november 20-ára tervezett genfi tanácskozás előtt.

Naftali Bennet izraeli gazdasági miniszter szintén vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „az iráni gazdaság romokban hever, s ha a Nyugat nem futamodik meg az utolsó pillanatban, akkor valódi lehetőség kínálkozik a nukleáris program felszámolására".

Izrael, amelyet a térség egyetlen atomhatalmaként tartanak számon, valamint a nyugati országok csoportja azzal vádolja Teheránt, hogy atomfegyverek előállítására törekszik. Irán tagadja a vádakat, és azt hangoztatja, hogy joga van az atomenergia békés felhasználásához. Jeruzsálem több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy megelőző csapást mér az iráni nukleáris létesítményekre.