Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Jemen: a nemzetközi katonai beavatkozás korlátai és kockázatai

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. március 28. 16:02

A Jemenben beavatkozó koalíció légi hadjáratával csak meglehetősen korlátozott eredményeket lehet elérni, ha nem vetnek be szárazföldi csapatokat. Utóbbinak azonban nem nagy a valószínűsége az Iránnal való konfliktus fokozódásának veszélye és egy esetlegesen elhúzódó konfliktus kockázata miatt – olvasható az AFP francia hírügynökség friss elemzésében.

Az Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnököt támogató Szaúd-Arábia és öbölbeli szövetségesei csütörtökre virradóra indítottak katonai beavatkozást Jemen területén a síita húszi lázadók ellen, miután a fővárost már tavaly szeptember óta ellenőrzésük alatt tartó felkelők a déli országrészben is előrenyomultak.

A mintegy tíz arab országot tömörítő katonai koalíció szaúdi szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy jelenleg nem tervezik szárazföldi erők bevetését.

Frederic Wehrey, a Carnegie Endowment for International Peace elnevezésű agytröszt kutatója szerint a közelmúlt történései azt mutatják, hogy „pusztán légicsapásokkal, megfelelő szárazföldi csapatok nélkül nem lehet döntő győzelmet elérni".

A „Határozottság Vihara" fedőnevű hadművelet keretében a jemeni fővárosban, Szanaában és az ország más részein is támadják repülőkkel az Irán támogatását élvező síita felkelők állásait.

„A térségben sokan úgy látják, hogy a szaúdiaknak már jóval korábban be kellett volna avatkozniuk, és nem feltétlenül bombázással" – mondta Sultan Barakat, a washingtoni Brookings Intézet szakértője, arra utalva, hogy a nemzetközi közösség szeptember és március között tétlenül nézte a húszik előrenyomulását. Szerinte ha Szaúd-Arábia kizárólag a légicsapásokra hagyatkozik és elkezd majd nőni a polgári áldozatok száma, akkor Rijád nagyon gyorsan el fogja veszíteni minden eddigi támogatottságát.

John Marks, az egyik legtekintélyesebb londoni politikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a húszik lázadásának esetleges felszámolása felbátoríthatja az országban tevékenykedő ultraradikális szunnita csoportokat.

Az Arab-félsziget déli csücskén elterülő ország az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik legfőbb fellegvárának számít, de az utóbbi időben egyre aktívabb itt az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet is, amely nemrégiben magára vállalta egy több mint 140 ember halálát okozó szanaai merényletsorozat elkövetését.

Jemen lakosságának többsége szunnita, a síita iszlám zaidita ágához tartozó húszi kisebbség tagjai főként az északi országrészben élnek.

A lázadók a központi és déli országrészek elfoglalására indított offenzívához megnyerték az Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni államfőhöz hű erők támogatását is. Az exelnök három évtizeden át vaskézzel irányította az országot, amíg a 2011-es arab tavasz nyomán el nem mozdították posztjáról.

Jemenben hosszú évtizedek óta szakadatlan összecsapások zajlanak a felekezetek és a rivális törzsek között, az elemzők többsége ezért egyetért abban, hogy a Rijád vezette katonai szövetség még a rend látszatának helyreállítására sem lesz képes.

A Versik Maplecroft brit elemzőközpont szerint is meglehetősen kicsi annak a valószínűsége, hogy Szaúd-Arábia vagy más arab államok szárazföldi erőket vezényelnek Jemenbe. „A szunnita Szaúd-Arábia nem akar beleragadni egy elhúzódó konfliktusba, amely az Iránnal való közvetlenebb konfrontáció kockázatát is magában foglalja" – közölte a szervezet.

Frederic Wehrey arra figyelmeztetett, hogy a mostani légi hadjárat hatékonyságát nem kellene túlbecsülni. A harci gépek ugyanis elsősorban előzőleg azonosított mozdulatlan célpontokat, légi támaszpontokat és parancsnoki központokat bombáznak, nem pedig a húszik mozgó egységeit, a városokban jelenlévő harcosokat vagy az utánpótlási vonalakat.

Más elemzőkhöz hasonlóan a kutató is úgy véli, hogy egy szárazföldi hadművelet jelentősen fokozhatná a Szaúd-Arábia legfőbb térségbeli riválisának számító Iránnal való konfliktust, különös tekintettel arra, hogy amerikai hírszerzési információk szerint az iráni Forradalmi Gárda jelen van Jemenben és Teherán fegyvereket is küldött a húsziknak. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a szaúdiak egy jól körülhatárolható exit-stratégia nélkül szárazföldi csapatokat küldenének a húszik kiszorítására" – tette hozzá Wahrey.

Az amerikai szakértő szerint Szaúd-Arábia a légicsapásokkal mindazonáltal növelheti befolyását az esetleges hatalommegosztási tárgyalások felett és felélénkítheti kapcsolatait a Muzulmán Testvériséghez kapcsolódó jemeni al-Iszlah (Reform) párttal.