Kemény amerikai válaszlépések?

Az AP elismerte, hogy Washington ezzel kapcsolatban nem tett hivatalos bejelentést, csak utalások hangzottak el. A védelmi minisztérium elutasította, hogy a témában vezető védelmi illetékes megszólaljon. Joe Sowers alezredes, a védelmi tárca szóvivője mindössze annyit mondott a hírügynökségnek, hogy „minden lehetőséget mérlegelnek" annak biztosítására, hogy Oroszország „ne tegyen szert jelentős fölényre" a szerződés megsértése révén.
Washington a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták (INF) Európából való kivonásáról 1987-ben megkötött szerződés megsértésével vádolja Moszkvát. Az orosz haderő ugyanis állítólag földről indítható, a szerződés által tiltott hatótávolságú „szárnyas rakéták" (manőverező robotrepülőgépek) repüléstesztjét végzi. Oroszország cáfolja a paktum megszegését, és azt állítja, hogy a rakétavédelem kiépítésével ilyet éppen az Egyesült Államok követ el.

Az AP szerint az amerikai kormány háromféleképpen válaszolhat a rakétaegyezmény megsértésére: védelmet épít ki a szerződésszegő rakétákkal szemben, „ellenerőt" állít fel egy megelőző támadáshoz, vagy „ellensúlyozza" a csapásmérő kapacitásokat, ami magában foglalja a nukleáris erő lehetséges alkalmazását is.
Az európai rakétatelepítésre vonatkozó állításait a hírügynökség Pentagon-tisztségviselők kongresszusi meghallgatásokon tett kijelentéseire alapozta.

Robert Scher, Ashton Carter amerikai védelmi miniszter nukleáris ügyekben illetékes egyik munkatársa áprilisban azt mondta: az „ellenerő" azt jelentené, hogy Amerika megtámadhatná a szóban forgó orosz rakétákat. Brian McKeon, a minisztérium egy másik tisztségviselője decemberben arról beszélt, hogy ez a lehetőség magában foglalja a földi indítású szárnyas rakéták európai telepítését.
Scher arról is beszélt, hogy egy másik lehetőség „nem egyszerűen az lenne, hogy megtámadják" az ilyen orosz rakétákat, hanem annak a számba vétele, hogy az Egyesült Államok „miket fenyegethet még Oroszországban".

Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleárisfegyver-szakértője szerint ez azt jelentheti, hogy az Egyesült Államoknak tovább kell fejlesztenie nukleáris és hagyományos erőinek azt a képességét, hogy más orosz katonai célpontokat is meg tudjon semmisíteni az INF-egyezményt állítólag megsértő rakétákon felül.
Az AP szerint Washington a nyilvánosság előtt egyelőre csak nógatja Moszkvát az INF-fel kapcsolatban, az Obama-kormányzat tisztségviselői egyelőre azt hangoztatják, hogy rá akarják venni Oroszországot a szerződés betartására. Az amerikai külügyminisztérium fő fegyverzetellenőrzési illetékese, Rose Gottemoeller viszont nemrég „nagyon aggasztónak nevezte" az állítólagos orosz szerződésszegést. Decemberben még az egyezmény halottnak nyilvánítása ellen érvelt, rámutatva arra, hogy azt Amerika szövetségesei nem támogatnák.