Kerry aggodalmát fejezte ki Lavrovnak az Sz-300-as rakétarendszer iráni szállítása miatt

„Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben" – mondta Earnest.
„Oroszország megérti, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi térségbeli szövetségeseinek biztonságát" – tette hozzá.

A szóvivő rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy „olajat áruért" alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány tudomása szerint a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla.
„Tanulmányozzuk a részleteket és súlyos aggályokat keltene, ha egy ilyen megállapodás ügyében előrelépés történne" – nyilatkozott.
A szóvivő nem bocsátkozott további részletekbe a két szóvivő beszélgetésével kapcsolatban, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az alkalmat kínált Kerry számára az amerikai aggályok hangoztatására.

Earnest fontosnak nevezte a „hatok" (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) egységét az iráni nukleáris program csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Moszkva a közelmúltban támogatásáról biztosította a keretmegállapodás lényegének – Irán által vitatott – hivatalos amerikai tényösszefoglalóját.

Marie Harf amerikai külügyi szóvivő szerint a rakétaszállításra vonatkozó orosz döntés nem lesz hatással a „hatok" egységére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az erről szóló keretmegállapodás után, de még azt megelőzően hozta meg a Washington által kifogásolt döntéséit, hogy tető alá hozták volna az Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozását célzó, végleges egyezményt. A megállapodás határideje június 30.

Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat – közölte korábban a Kreml sajtószolgálata.

Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi, vagy szárazföldi szállításának, illetve „orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg. A dokumentum az aláírással hatályba lépett.
Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését.

Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint a szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszaadták Teheránnak. Szerinte új szerződést kell kötni a szállításokról.
Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter januárban Iránba látogatott és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.
A teheráni védelmi minisztérium ugyanis közölte, hogy Sojgu látogatása során a két ország rendezte az Sz-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit akkor még nem árulták el.
Február 23-án Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz hadiipari vállalat vezetője azt mondta, hogy az Sz-300-as komplexumok helyett a korszerűbb Sz-300BM (Antej-2500-as) légvédelmi rendszereket kínáltak fel Iránnak, de az még nem döntött a kérdésben. Washingtonban támogatták ezt az orosz ajánlatot.
A szállítások az Sz-300-as típusból néhány hónap múlva elkezdődhetnek, a korszerűbb változatból másfél év alatt – vélekedett az Interfax forrása.

Moszkvában hétfőn kezdett látogatást az iráni parlament küldöttsége a törvényhozás biztonsági bizottságának elnöke vezetésével.
Még csak csütörtökön lesz két hete, hogy a perzsa állam atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni.
Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.