Két ázsiai ország lecsap az iszlám terrorizmusra

Almazbek Atambajev kirgiz államfő augusztus 4-én, csütörtökön írta alá azt az új törvényt, amely több ponton súlyosbítja az iszlám terrorizmussal összefüggő cselekedetekért járó szankciókat, egyebek mellett szigorítja a büntetés letöltésének a körülményeit is.

Korábban több kirgiz parlamenti képviselő azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy el kell venni az állampolgárságot azoktól, akik külföldre utaznak, hogy részt vegyenek harci cselekményekben. Kezdeményezésüket támogatásáról biztosította Temir Dzsumakadirov, a védelmi tanács titkára is. Kifejtette, hogy amennyiben a hatóságok szavatolni akarják a polgárok és az ország biztonságát, szélsőséges intézkedésekhez kell folyamodniuk, és ezek közé tartozik az állampolgárságtól való megfosztás is.

Kirgizisztánhoz hasonlóan a többi, javarészt muzulmánok lakta volt közép-ázsiai szovjet tagköztársaságban is komoly fejtörést okoz a hatóságoknak a szélsőséges iszlamizmus térnyerése és az, hogy sokan csatlakoznak a Szíria és Irak nagy területeit megszállva tartó Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezethez.

Tádzsikisztában is időnként drákói intézkedésekhez folyamodnak, szakálluk lenyírására kényszerítik a férfiakat, korlátozzák a mekkai zarándoklatot, és kampányt folytatnak a hidzsáb viselése ellen.

Tádzsikisztánban csütörtökön ítéltek tíz és fél év börtönbüntetésre egy 16 éves fiút, aki az Odnoklassznyiki orosz közösségi portálon az IÁ-hoz való csatlakozásra hívott fel. Februárban hét embert, köztük három kiskorút ítéltek 27 évig terjedő börtönbüntetésre az IÁ zászlajának felvonása miatt.

Tavaly augusztusban betiltották Tádzsikisztában a legnagyobb ellenzéki politikai tömörülést, az Iszlám Újjászületés Pártját (IUP), miután terrorszervezetnek minősítették, és megvádolták azzal, hogy kapcsolatban áll az IÁ-val. A mérsékeltnek számító IUP volt az egyetlen legálisan működő iszlamista párt Tádzsikisztánban.