Kínozzák a hadifoglyokat Afganisztánban

A megkérdezett – a harcok során foglyul ejtett – fogvatartottak legalább 39 százaléka „adott hiteles és megbízható beszámolót" arról, hogy fogva tartásuk során megkínozta vagy rossz bánásmódban részesítette őket az afgán rendőrség, a hadsereg vagy a hírszerzés állománya. Ez 4 százalékkal több az ENSZ legutóbbi – 2015-ös – jelentésében szereplőnél.

Az afgán kormány elismerte, hogy bizonyos, a jelentésben említett problémák előfordulhatnak, de a jogsértések szerinte egyediek, nem lehet politikai irányvonalnak tekinteni. Közleménye szerint „Afganisztán kormánya elkötelezett a kínzás és a rossz bánásmód jelenségének megszüntetése mellett".

A héten számos magas rangú afgán tisztségviselőt hallgat meg az ENSZ kínzás elleni bizottsága (CAT) Genfben, és azzal is szembesítik őket, hogy milyen arányban sikerült alkalmazniuk a kínzás ellen hozott törvényeket az országban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósága jelenleg is külön felülvizsgálatot folytat az afganisztáni kínzások ügyében.

A jelentés következtetései szerint a kormány erőfeszítései ellenére folyamatos és következetes a hadifoglyok kínzása és rossz bánásmódban való részesítése, s hiányoznak az ilyen cselekményeket elkövetők felelősségre vonásának lehetőségei is.

Az elmúlt két évben a nyomozók összesen 469 fogvatartottat kérdeztek meg Afganisztán 62 fogolytáborában a vizsgálat során. A megkérdezettek 45 százaléka állította azt, hogy a rendőrök megkínozták, ami 14 százalékos emelkedésnek számít – figyelmeztettek a jelentés szerzői. Külön aggodalomra ad okot, hogy a rendőri erőszakról beszámoló 77 ember több mint egynegyede még a 18. életévét sem töltötte be a világszervezet adatai szerint.

A helyi rendőrségnek nevezett afgán erők tagjai a beszámolók szerint a fogvatartottak mintegy 60 százalékát bántalmazzák súlyosan. A hírszerző ügynökség által fogvatartottaknak pedig közel 30 százaléka számolt be arról, hogy megkínozták vagy rossz bánásmódban részesítették. A nemzeti hadsereget is vádolták azzal, hogy számos foglyot kínoztak.

A beszámolók szerint a kínzást és a rossz bánásmódot abban az esetben hagyták abba, ha a fogvatartottak vallomást tettek, amelyet később alá is kellett írniuk, elolvasni viszont sok esetben nem engedték nekik.

„A kínzás nem növeli a biztonságot" – foglalt állást az ügy kapcsán Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében. „A kínzások eredményeképpen kicsikart vallomások teljesen megbízhatatlanok. Az emberek bármit hajlandóak beismerni, csak hogy véget vethessenek fájdalmuknak."

A jelentésben említett kínzási módszerek közé tartozik a testre mért súlyos ütések, a talpak verése bottal, műanyag csővel vagy kábellel, a test elektromos sokkolása (beleértve a nemi szerveket is), a karok tartós felfüggesztése, valamint a fojtogatás.