Kivonultak a szakadárok a rommá lőtt Sirokine faluból?
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2015. július 3. 19:35Úgy tűnik, hogy bejelentésükhöz híven valóban beszüntették a harcot és kivonultak az oroszbarát donyecki szakadár erők az Azovi-tenger partján fekvő, kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol melletti Sirokine településről, amelybe tavasszal nyomultak be a minszki tűzszüneti megállapodás életbe léptetése után, és ahol azóta folyamatosan súlyos harcokat vívtak az ott állomásozó ukrán katonákkal.
A központ megfigyelői jelentették, hogy csütörtökön napfelkelte után már nem észleltek egyetlen lövést sem a településen. A testület ukrán képviselőinek vezetője, Andrij Taran vezérőrnagy ugyanakkor „cinikus lépésnek" nevezte, hogy a jövő hétre tervezett újabb minszki tárgyalási forduló előtt alig néhány nappal a szakadárok „demonstratívan visszaadják az ukránoknak az általuk rommá lőtt és elnéptelenedett települést".
Az egykor csaknem másfélezer lakosú Sirokinét ugyanis mára minden civil lakója elhagyta, a településen a tüzérségi támadások csaknem minden lakóházat romba döntöttek.
Ukrán források emlékeztettek arra, hogy az EBESZ megfigyelői állandó megfigyelői posztot szeretnének létrehozni Sirokinében, amit Kijev is szorgalmaz.
A kijevi hadműveleti parancsnokság péntek reggeli közleményében arról számolt be, hogy a szakadárok csaknem teljesen beszüntették a tüzérségi támadásokat a frontvonal mentén, mindössze háromszor lőttek rá csütörtökre virradóan ukrán katonai állásokra. Dmitro Huculjak alezredes, a hadműveleti központ egyik szóvivője sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette: az ukrán fél még ellenőrzi, hogy valóban kivonultak-e a szakadárok Sirokinéből. Hozzátette: nyomós okuk van feltételezni, hogy Mariupol térségében, illetve Donyecknél hamarosan újabb támadásba lendülnek a szakadárok.
Huculjak közölte továbbá, hogy a parancsnokság információi szerint több mint 80 ezer fős orosz erőt – mintegy 50 ezer katonát és 30 ezer zsoldost – vont össze Moszkva közvetlenül Ukrajna keleti határánál.
Petro Porosenko ukrán elnök közben amerikai kongresszusi képviselőkkel Kijevben folytatott megbeszélésén szükségesnek nevezte, hogy Oroszországgal szemben újabb szankciókat vezessenek be a nyugati államok, amennyiben meghiúsítja a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamatot. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy a helyzet ilyen irányú alakulására a nemzetközi közösségnek hatékony és összehangolt tervvel kell rendelkeznie.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Kijevben az ukrán parlamentben felszólalva kifejezte, hogy nem látja lehetségesnek a kelet-ukrajnai válság katonai úton történő rendezését, és támogatásáról biztosította Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében tett közvetítői erőfeszítéseit.