Kolostort akar leromboltatni egy nyugalmazott egyiptomi tábornok

Ahmed Ragáí Attija azt állítja, hogy az UNESCO világörökségi listáján szereplő épületcsoport nagy részét nem másfél évezreddel ezelőtt, hanem 2006-ban építették, méghozzá engedély nélkül. Az ott élő harminchét, túlnyomórészt görög szerzetes pedig „külföldiek helyévé" változtatta a létesítményt.

A tábornok az iszmailíjai közigazgatási bíróságon hetvenegy esetben kérvényezte eljárás indítását, amelyekkel a kolostorhoz tartozó számos templom, szerzeteslak, kert és egyéb látványosság elpusztítását akarja elérni – közölte Iháb Ramzi, az alperesek védőügyvédje az al-Ahrám című napilap internetes oldala szerint.

Attija azzal is vádolja a szerzeteseket, hogy jogtalanul kaparintottak meg földeket és történelmi helyeket, átkeresztelték a környék nevezetességeit és megpróbáltak elrejteni egy Mózes kútja néven ismert földalatti forrást. A tábornok azt is felrótta a kolostor lakóinak, hogy azok – állítólag – kitűzték a görög lobogót és külföldiek által elfoglalt körzetté változtatták a területet, ezzel megsértették Egyiptom szuverenitását és veszélyeztetik a nemzet biztonságát.

Attija a szerzeteseken túl a sivatagi kolostor környékén élő beduin törzset is megrágalmazta, akik szerinte azáltal, hogy a „görög megszállókat" védelmezik, hazaárulókká váltak.

A keresztény zarándokhelyet 1400 éve őrző beduinok egyik vezetője, Ahmed el-Dzsabáli sejk egy Kairóban tartott sajtótájékoztatón elutasította a vádakat, és hangsúlyozta: az el-Dzsabáli törzs sohasem engedné meg, hogy bárki megtámadja a kolostort vagy valamelyik másik épületet a környéken.

Dzsabáli biztosította a nyilvánosságot, hogy a Sínai-félsziget kies sziklái közt visszavonultan élő szerzetesek egyetlen célja az imádkozás és hozzátette: mintegy hatszáz beduin család él a kolostor vonzotta idegenforgalomból.

Az ONA egyiptomi hírügynökség értesülései szerint a görög szerzetesek a bírósági eljárás és Attija sajtókampánya ellenére nem tervezik, hogy az UNESCO-hoz forduljanak segítségért és kijelentették: teljes mértékben az egyiptomi kormányra bízzák sorsukat. A szerzetesek a hitek közti béke élő példájának nevezték a keresztény zarándokhelyet és emlékeztettek arra is, hogy a világon ez az egyetlen kolostor, amely egy mecsetet is magába foglal.

A Szent Katalin-kolostort időszámításunk szerint 548 és 565 között építették arra a helyre, ahol a keresztény hagyomány szerint a bibliai égő csipkebokor állt, amelyből Mózes isten kinyilatkoztatását hallotta. A legenda úgy tartja, hogy ezen a helyen van eltemetve az imaház nevét adó szent, aki időszámításunk szerint 800 körül halt mártírhalált.

Az illetékes bíróság időközben létrehozott egy szakértői testületet, amely az érintett épületek történelmi mivoltát vizsgálja, és azt, hogy valóban ott van-e Mózes kútja. A tárgyalásokat júniusra halasztották.