Komoly szigorítások jöhetnek Németországban

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) már össze is állította saját csomagját, Biztonságot a szabadságunknak című koncepciójában a Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint egyebek között szerepel, hogy az adatvédelmi szabályok lazításával az ímélekre és az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokkal folytatott kommunikációra is ki kell terjeszteni a távközlési szolgáltatók adattárolási kötelezettségét, és lehetővé kell tenni, hogy a szövetségi és a tartományi alkotmányvédelmi hatóságok már tizennégy éves személyek ellen is külön engedély nélkül gyűjthessenek.

A koncepció több eleme megegyezik a szövetségi belügyi tárca már korábban elkészült javaslatával, amely eddig a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) koalíciós társa, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) ellenállása miatt nem valósult meg. Szerepel benne például, hogy négy nap helyett négy hét legyen a kitoloncolási őrizet maximális időtartama, és az is, hogy a megelőzés céljával, vagyis a közbiztonságot fenyegető cselekmény elkövetésének lehetőségére hivatkozva is elrendelhető legyen a kitoloncolási őrizet, és automatikusan őrizetbe vegyék a közveszélyes iszlamistaként nyilvántartott elutasított menedékkérőket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 549 közveszélyes – merénylet elkövetésére hajlamos – iszlamistát tart számon. Közülük sokan Szíriában vagy Irakban tartózkodnak, mások őrizetben vagy letartóztatásban vannak, vagy börtönbüntetésüket töltik, és nagyjából 200-an vannak szabadlábon Németországban. A CDU–CSU pártszövetség szerint egyebek között elektronikus nyomkövető bokabilincs alkalmazásával kell erősíteni ellenőrzésüket, és fokozott megfigyelés alá kell vonni azokat a mecseteket, amelyekben radikális eszméket hirdetnek.

A Bild című lap beszámolója szerint a tervek között szerepel, hogy valamennyi menedékkérőt utólagos biztonsági átvilágítás alá veszik, és újra rögzítik biometrikus adataikat.

A CDU–CSU több korábbi követelést is elővett a december 19-én egy berlini karácsonyi vásár ellen végrehajtott merénylettel kapcsolatban, így ismét sürgeti, hogy a határnál állítsanak fel tranzitzónákat, amelyekből csak a tisztázott személyazonosságú menedékkérők utazhatnak tovább az ország belseje felé. Az SPD eddig elutasította ezt az elképzelést, de a merénylet óta közeledik a koalíciós partnerek álláspontja; a szociáldemokraták új javaslata szerint különleges befogadóközpontokban kellene elkülöníteni a bizonytalan személyazonosságú menedékkérőket.

Ismét előkerült az a javaslat, hogy a merénylet feltételezett elkövetője, Anisz Amri hazáját, Tunéziát és a Magreb térség többi országát sorolják át a biztonságos származási országok közé, ami felgyorsíthatja az ezekből az államokból érkező menedékkérők ügyeinek elbírálását. Ehhez az ellenzéki Zöldek támogatása is szükséges a törvényhozás tartományokat képviselő kamarájában, a Bundesratban, de ők továbbra is elutasítják a felvetést arra hivatkozva, hogy Tunézia, Algéria és Marokkó egyáltalán nem biztonságos például a független újságírók, az ellenzékiek és a homoszexuálisok számára.

A tizenkét halálos áldozatot és ötvenhárom sebesültet követelő berlini merénylet után egy héttel a legnagyobb vita a kamerás térfigyelő rendszerek kiterjesztése körül van.

A szövetségi kormány az előző héten szerdán tartott ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette az ügyben már korábban, a támadástól függetlenül készített javaslatát, amelynek alapján módosítani kell az adatvédelmi szabályokat, hogy szélesebb jogi lehetőség nyíljék az állampolgárok kamerás megfigyelésére a közbiztonság erősítése céljából. A kabinet azt is javasolja, hogy közhasználatú magánterületen – bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben, parkolókban – is engedélyezzék rendőrségi térfigyelő kamerák telepítését a terroristák és az ámokfutók elleni harc jegyében.

Az ügy azért került viták középpontjába, mert kiderült, hogy a támadás helyszínén, a Berlin nyugati részének központjában fekvő Breitscheid téren nincsenek térfigyelő kamerák. Ilyen berendezések kihelyezése a tartományi kormányok hatásköre, és szükséges hozzá az adott tartomány adatvédelmi hivatalának engedélye.

A tartományi rangú Berlin baloldali – az SPD, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal és a Zöldek alkotta koalíciós – kormánya jelezte, hogy a nyomozás lezárásáig biztosan nem bővítik a kamerás térfigyelő rendszert a főváros kezelésében lévő közterületeken. Ezt a tartózkodó hozzáállást élesen bírálta és felelőtlennek nevezte a Berlinben ellenzékben lévő CDU és a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG).

„Ezer kamera sem akadályozhatta volna meg"

A rendőrségi térfigyelő rendszerek kiterjesztését sürgette a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, mások viszont óvtak ettől. Például az ügyvédek legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a német ügyvédi egyesület (DAV) részéről hangoztatták, hogy a kamerák számának növekedése nem egyenlő a biztonság erősödésével, az állampolgárok információs önrendelkezési jogát viszont veszélyezteti, a Zöldek egyik vezető adatvédelmi szakpolitikusa, Konstantin von Notz pedig a Berliner Zeitung című lapnak azt mondta, hogy „ezer kamera sem akadályozta volna meg ezt a szörnyű merényletet".