Közép-afrikai Köztársaság – Franciaország megpróbál elfogulatlan maradni

Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában az Afrikai Unió nemzetközi békefenntartó missziójának (MISCA) keretében szolgálatot teljesítő csádi katonák rálőttek a távozásukat követelő tüntetőkre, s egy embert megöltek. A tüntetők azért tiltakoztak, mert álláspontjuk szerint Csád túlságosan közel áll a muzulmánok volt lázadó szervezetéhez, a március óta hatalmon lévő Sélékához.

Lövöldözés robbant ki hétfő délután a MISCA csádi és burundi katonái között is, ami ugyancsak súlyos kérdéseket vet fel a csádi csapatok hozzáállásáról. A burundi katonák elfogták a Séléka hat volt tagját, amikor csádi katonák rájuk támadtak, s magukkal vitték a foglyokat, miközben minden irányba lövöldöztek.

A csádi kormány azt állítja, hogy semmi köze a történtekhez.

Franciaország, amely a jelek szerint igyekszik megtartani régiós szövetségesét, a Maliban folyó terrorellenes küzdelemben segítséget nyújtó Csádot, reagálásában csak annyit közölt, hogy ki kell vizsgálni a tüntető halálának körülményeit. Egyúttal bizalmáról biztosította Idriss Débry csádi elnököt, egy „kulcsfontosságú partnert", aki 850 katonát küldött a Közép-afrikai Köztársaságba, s ezzel Csádé a legnagyobb létszámú kontingens a MISCA-ban.

Antoine Glaser Afrika-szakértő szerint a probléma az, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban állomásozó afrikai erők nem pártatlanok.

„A franciák teljes mértékben tarthatatlan helyzetbe kerültek, mivel saját szövetségeseik, egyesek közülük, részesei a Közép-afrikai Köztársaságban dúló válságnak" – mondta a szakértő. Erre példaként említette Csádot, amelyet gyakran minősítenek királycsinálónak Közép-Afrikában.

A hatalomból márciusban elűzött Francois Bozizé közép-afrikai elnök 2003-ban csádi katonák segítségével került az ország élére. Tíz évvel később, 2013-ban a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (CEEAC) védnöksége alatt folyó tárgyalásokon Bozizé békemegállapodásokat írt alá az északi lázadókkal, de azokat nem tartotta be. Idriss Déby, aki a CEEAC elnöke is, beleunt a huzavonába és elengedte egykori pártfogolja kezét, így Bozizé hatalmát márciusban megdöntötte a Séléka.

Philippe Hugon, a stratégiai és nemzetközi kapcsolatok intézetének szakértője is úgy véli, hogy Michel Djotodia jelenlegi átmeneti államfő azért juthatott hatalomra, mert a csádi elnök nem akart beavatkozni a konfliktusba. Csád álláspontja rendkívül szeszélyes.

„Rendkívül nagy a polgárháború veszélye, és az afrikai csapatoknak nagyon nehéz teljesíteniük megbízatásukat, mert saját, küldő államok kétértelmű álláspontot tanúsít. Mindazonáltal Csád egyúttal egy olyan ország, amely hatékony hadsereggel rendelkezik, amit a mali beavatkozáskor be is bizonyított" – mutatott rá Hugon.

Egy névtelenül nyilatkozó francia diplomata elismerte, hogy Csád a térség egyetlen olyan ország, amely képes cselekvésre. „Szeretném hinni, hogy Idriss Déby a megoldás része és nem a problémáé" – fogalmazott a diplomata, aki azt is elmondta, hogy Közép-Afrikában az arabul beszélő muzulmánok nem feltétlenül csádiak, hanem elsősorban szudániak.

Antoine Glaser ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a Közép-afrikai Köztársaság északi részén több évtizede élnek csádi ellenzékiek és szudániak.

„Alábecsültük a különböző szudáni háborúk hatását, különösen a dárfúri konfliktusét. A szudáni hatalom által felhasznált dzsandzsavid arab milíciák tagjai a Közép-afrikai Köztársaság északi részén gyűltek újra össze. Több tízezer, rendkívül harcedzett, fosztogatásokhoz szokott fegyveresről van szó, akik teljes mértékben ellenőrizhetetlenek. Ami ezt a műveletet bonyolulttá teszi, az az, hogy a Közép-afrikai Köztársaság nemcsak saját belső problémáival küzd, hanem szomszédainak is áldozata" – mutatott rá Glaser, kiemelve, hogy 1600 francia katona kivezénylése „egyáltalán nem elegendő".