Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Közös haderő létrehozásáról állapodtak meg az arab államok

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2015. március 30. 13:04

Egységes haderő létrehozásáról hoztak határozatot az arab államok vezetői az Arab Liga március 29-én, vasárnap záruló, 26. éves csúcstalálkozóján az egyiptomi Sarm-es-Sejk városában.

Az idei soros elnökséget betöltő egyiptomi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi záróbeszédében bejelentette, hogy „a közös haderő megalakításával kapcsolatos szempontok tanulmányozását a következő hónap folyamán egy újonnan létrehozandó, magas szintű bizottság fogja elvégezni az arab hadseregek főparancsnokainak felügyelete alatt".

A szóban forgó katonai erő megteremtéséről már csütörtökön előzetes határozatot fogadtak el az arab külügyminiszterek, a liga főtitkára azonban akkor hangsúlyozta, hogy egyelőre elvi megállapodásról van szó, a hadsereg létrejöttével kapcsolatos gyakorlati részletekről csak ezután egyeztetnek a tagállamok. Biztonsági források szerint egy 40 ezres létszámú, elit csapatokból álló, gyorsreagálású haderőről van szó, amelynek székhelye Kairóban vagy Rijádban lenne. A bevetések során a csapatokat harci repülők és hadihajók támogatnák.

Irak fenntartásának adott hangot az egyiptomi kezdeményezéssel kapcsolatban, megerősítve korábbi álláspontját, miszerint ellenzi a katonai beavatkozást egy szuverén állam belügyeibe – derül ki a csúcstalálkozó határozatait összegző közleményből. Sokak szerint a síita vezetésű ország döntése mögött valójában a bagdadi kormányt támogató síita nagyhatalom, Irán áll, amely egzisztenciális fenyegetésként tekint a szunnita államok által szorgalmazott katonai szövetségre. Bagdad tagadja iráni támogatottságát.

Teherán másik regionális szövetségese, Damaszkusz – amelynek tagságát a szíriai polgárháború miatt az Arab Liga átmenetileg felfüggesztette – már napokkal ezelőtt határozottan elutasította a szaúdi vezetésű koalíció jelenleg zajló jemeni hadjáratát, amelyet sokan a tervezett arab katonai összefogás első erőpróbájának tartanak. A liga azonban közleményében a jemeni hadműveletek folytatása mellett foglalt állást, egészen addig, amíg a síita húszi felkelők ki nem vonulnak a fővárosból és a kormányhivatalokból, és át nem adják fegyvereiket a „legitim hatóságoknak".

Arra az újságírói kérdésre, hogy az iráni támogatást élvező húszik elleni hadjárat valójában az iszlám két fő vonalát követő országok közti háború-e, az Arab Liga főtitkára, Nabíl el-Arabi elutasító választ adott, mondván: „nem tudom, ki síita, ki szunnita (…) nem vagyunk olyanok, mint a protestánsok és katolikusok, nekünk mindannyiunknak egy szent könyvünk van".

A liga közleménye szerint a megállapodás nem kötelezi a tagállamokat az új haderőben való részvételre.

A katonai fellépés célja az egyes tagállamokat fenyegető veszélyek elhárítása, a beavatkozás pedig csakis az érintett ország felkérésére történhet. A terv megvalósulásával kapcsolatban kételyek is felmerültek, egyes szakértők arra emlékeztettek, hogy az Arab Liga tagállamai már 1950-ben közös védelmi szerződést írtak alá, egy átfogó arab haderő azonban nem jött létre. Továbbá az említett arab ellentéteken kívül az Egyesült Államok valószínűsíthető rosszallása is akadályt jelenthet. Washington attól tarthat, hogy egy egyesült arab hadsereg potenciális veszélyt jelent Izraelre nézve.