Közös rendőri és haditengerészeti erőt hoznak létre arab államok

A Perzsa-öböl nyugati részén fekvő arab kőolaj-kitermelő országokat (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán, Szaúd-Arábia) tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) egyebek mellett arról döntött éves csúcstalálkozóján, hogy közös rendőri és haditengerészeti erőt hoz létre a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.

A rendőri egység az iszlamista szélsőségesek mellett a regionális drogkereskedelem, a pénzmosás és a kiberbűnözés ellen is fel fog lépni. A haditengerészeti együttműködésről részleteket nem közöltek, csak annyit, hogy Bahreinben létrehoznak egy közös támaszpontot.

Bár közvetlen következményei nem lesznek, mégis a legfontosabb jelképes bejelentés volt a csúcson, hogy a hat állam támogatásáról biztosította Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt, a hadsereg korábbi főparancsnokát.

Katar korábban kiállt az akkor még Szíszi vezette hadsereg által tavaly nyáron megdöntött iszlamista Mohamed Murszi exelnök, illetve a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség mögött. Emiatt Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek azzal vádolták Katart, hogy szélsőségeseket támogat, és erre hivatkozva visszahívták katari nagyköveteiket. Ez volt a legsúlyosabb diplomáciai válság a GCC történetében a szervezet 1981-es megalakítása óta. A vita végül november közepén zárult le, és Katar kénytelen volt beállni a másik öt GCC-tag mögé a kérdésben.

„A terrorizmus előtörése, aminek a civilizált világ és különösképpen arab térségünk szemtanúja, (…) összehangolt csoportos fellépést kíván meg tőlünk és a nemzetközi közösségtől" – mondta Tamím bin Hamad ász-Száni sejk katari emír.