Meghalt az auschwitzi haláltábor utolsó elítélt őre

Reinhold Hanning öt év börtönbüntetést kapott, amiért a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként közreműködött 170 ezer ember legyilkolásában. A detmoldi tartományi bíróság ítélete nem jogerős, Hanning szabadlábon várhatta a per folytatását.

Az egykori lágerőr ellen a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) észak-rajna–vesztfáliai kirendeltsége emelt vádat az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján. A bíróság által elfogadott álláspontja szerint a férfi a tábort működtető gépezetben betöltött funkciója révén bűnrészes a gyilkosságok valamennyi típusában, így gázkamra révén elkövetett emberölésekben és tömeges kivégzésekben, valamint – az ügyészség szóhasználata szerint – emberek „életkörülmények általi elpusztításában", mindenekelőtt módszeres halálra dolgoztatásában és éheztetésében.

Az 1944. május–júliusi magyar akcióban csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak Auschwitz–Birkenauba.

A vádlott az ügyészség szerint nemcsak azzal volt tisztában, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, hanem azzal is, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.

Reinhold Hanning a bíróság előtt elmondta, mélyen sajnálja, hogy tagja volt az ártatlan emberek haláláért, családok tönkretételéért, az áldozatok és a hozzátartozók szenvedéséért felelős szervezetnek, és bocsánatot kér ezért.

A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őre ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, és a ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.