Mészárlás a kongói tüntetésen

A tüntetők azért követelik Kabila lemondását, mert noha a 2001 óta hivatalban lévő államfőnek hétfő este lejárt az elnöki mandátuma, önkényesen meghosszabbította hatalmát. A biztonságiak könnygázt vetettek be a főként fiatalokból álló demonstrálók ellen a fővárosban, Kinshasában. Jelentések szerint a közép-afrikai ország több más városában is voltak összecsapások az elnök hatalomban maradása ellen tüntetők és a hatóságok között.

A HRW hozzátette, hogy még nem végleges az áldozatok száma, amelyet maga összesít információi alapján. A halálesetek Kinshasába, Lubumbashiban és más városokban történtek.

Az ENSZ kongói emberi jogi igazgatója azt mondta: értesüléseit egybevetve legalább 19 civil halálos áldozata van az erőszaknak Kinshasában, Lubumbashiban, Matadiban és Gomában, 45-en megsebesültek, és „nagyon sok" embert letartóztattak.

A Reuters hírügynökség szerint szerdán szórványos fegyverropogást lehetett hallani a fővárosban, Kinshasában.

A német külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy meghatározatlan időre elhalasztja a fejlesztési segélyről folyó tárgyalásokat a Kongói Demokratikus Köztársasággal. Franciaország azt közölte, hogy az afrikai állam uniós szankciókkal számolhat, miután Kabila nem távozott a hatalomból mandátumának lejárta után.

„Ha nem jár el megfelelően, nem lép a párbeszéd és a demokratikus válság felszámolásának útjára, Joseph Kabila európai uniós szankciókra számíthat", Franciaország Kabila elleni büntetőintézkedések bevezetésére fogja kérni az EU-t – jelentette ki szerdán Stephane le Foll kormányszóvivő újságíróknak.

Az EU utazási tilalmat vezetett be és zárolta hét magas rangú kongói biztonsági vezető vagyonát december 12-én, három hónappal az elnök ellen tüntetőket sújtó rendőri megtorlás után, amelyben több mint ötvenen haltak meg. Az Egyesült Államok, amely már korábban szankciókkal sújtotta a Kabilához közel álló hét vezetőt, december 12-én két újabb személyt vett fel a listára.

A Kongói Demokratikus Köztársaság katolikus püspöki konferenciájának elnöke szerdán figyelmeztette a politikusokat, hogy még „karácsony előtt" állapodjanak meg a válság megoldásáról, ellenkező esetben a tárgyalásokon közvetítő püspökök levonják a konzekvenciákat.

Marcel Utembi érsek, a püspöki konferencia elnöke a tárgyalások újrakezdésekor hangsúlyozta, hogy a testület nem fogad el fölösleges időhúzást és halogató manővereket.

A katolikus egyház jelentős szerepet játszott az 1990-es években a demokratikus nyitásban Mobutu Sese Seko diktátor uralmának utolsó éveiben, akinek hatalmát 1997-ben döntötte meg Laurent-Désiré Kabila, a jelenlegi elnök apja. Az egyháznak a lakosság mintegy 40 százalékát kitevő híveken túl is jelentős befolyása van politikai kérdésekben az afrikai országban.