Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Moszkva tagadja, hogy az orosz harckészültség oka Ukrajna

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. február 27. 11:52

Tagadta az orosz védelmi miniszter, hogy a Vlagyimir Putyin elnök által február 26-án, szerdán két oroszországi katonai körzetben elrendelt rendkívüli harckészültségi ellenőrzésnek bármi köze lenne az ukrajnai helyzethez. Szergej Sojgu ugyanakkor közölte, intézkedéseket hoznak az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím-félszigeten található létesítményeinek védelmére.

Nemzetközi körözést adtak ki Viktor Janukovics eltávolított ukrán elnök és volt belügyminisztere, Vitalij Zaharcsenko ellen – közölte szerdán Oleh Mahnyijkij főügyész. Tájékoztatása szerint Janukovicsot és Zaharcsenkót tömeggyilkossággal gyanúsítják.

Hollétük nem ismert, de felmerült a gyanú, hogy Oroszországba szöktek. Mihail Margelov, az orosz szövetségi tanács (felsőház) nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke ugyanakkor egy televíziós nyilatkozatban határozottan tagadta, hogy Janukovics orosz földön lenne hozzátéve, hogy szerinte Oroszország nem adna menedéket a volt ukrán elnöknek. Margelov úgy fogalmazott: „pontos tudomása van arról, hogy Janukovics nincs Oroszországban." Margelov egyúttal hangsúlyozta, hogy Oroszország nem szándékozik megszakítani kapcsolatait Ukrajnával.

Janukovicsot pár napja őrizetbe vehették volna a Krím félszigeten, ám ettől akkor elálltak a hatóságok, mert attól tartottak, hogy fegyveres konfliktus robban ki emiatt a dél-ukrajnai területen – közölte Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter kijevi sajtótájékoztatóján. „Úgy gondolom, hogy semmilyen katonai szembenállást, illetve konfliktust nem szabad megengednünk a térségben" – jelentette ki. Elmondta, hogy amikor Valentin Nalivajcsenkóval, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetőjével együtt a hét végén Szevasztopolba érkeztek, úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a Janukovics utáni hajsza erőszakos konfliktust provokálna, ürügyül szolgálhatna „egy külföldi állam fegyveres erőinek" beavatkozásához.

Avakov nyilvánvalóan Oroszországra célzott, amelynek fekete-tengeri flottája Szevasztopolban állomásozik. „Arra a döntésre jutottunk, hogy számunkra a Krím sorsa, nyugalma fontosabb mint Janukovics" – tette hozzá a belügyi tárca vezetője.

Nyugalom helyett azonban szerdán összecsaptak krími tatárok és oroszbarát aktivisták az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban. Az összetűzésnek sérültjei is vannak, több vérző fejű emberről érkeztek jelentések. A védőfelszerelés és pajzsok nélkül kivezényelt rendőrök nem tudták megakadályozni a verekedéseket, kivonultak a két tábor közül, amelyet addig elválasztottak egymástól. Rohamrendőrök és más különleges belügyi rendőri alakulatok tagjai nem tűntek fel a helyszínen.

A krími lakosok egy része nem ismeri el az új kijevi vezetést, és azt akarja, hogy a Krím szakadjon el Ukrajnától. Mások Ukrajna területi egységének megőrzéséért szállnak síkra, és nem engedik a Krím elszakadását.

A NATO védelmi miniszterei szerda délután közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben sürgetik minden érintett bevonását a politikai folyamatba a demokratikus értékek, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tiszteletben tartásának jegyében. A NATO-tagállamok védelmi miniszterei csütörtökön a NATO-ukrán bizottságban tárgyalnak majd az ukrajnai fejleményekről Kijev képviselőivel.

Az új ukrán kormány miharamabb, már az elkövetkező hónapokban alá kívánja írni az EU-társulási szerződést – erről a Novij Regin című újság számolt be szerdán Hrihorij Nyemirjára, az ukrán parlament európai integrációs bizottságának vezetőjére hivatkozva. A képviselő azt mondta, hogy „a szerződést még az előre hozott választások időpontja, május 25. előtt aláírják".