Nagy-Britannia is bekapcsolódna a szíriai légicsapásokba?

A brit királyi légierő (RAF) részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament nem adta hozzájárulását. A törvényhozás aggályait legutóbb az alsóház külügyi bizottsága foglalta össze november elején, külön jelentést összeállítva arról, hogy miért nem tartja továbbra sem kívánatosnak Nagy-Britannia részvételét a szíriai hadműveletekben.
A bizottsági jelentés szerint a szíriai bevetések esetleges eredményein jóval túltesznek azok a kockázatok, amelyek a beavatkozás nem egyértelmű jogi megalapozottságából, a szíriai politikai káoszból és mindezek diplomáciai árából eredhetnek. Az állásfoglalás szerint Nagy-Britanniának nem szabad úgy katonai akcióba kezdenie Szíriában, hogy nincs koherens nemzetközi stratégia az Iszlám Állam legyőzése és a szíriai háború lezárása utáni időszakra.
Cameron csütörtöki alsóházi felszólalásában ezekre az aggályokra igyekezett választ adni.
Kijelentette: a brit kormány levonta az iraki háborút követő fejlemények tanulságait, és nem célja a szíriai államgépezet szétzilálása. A cél olyan politikai átmenet elősegítése, amelynek eredményeként a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim helyett új, a szíriai társadalom egészét képviselő kormány jön létre.

Parlamenti felszólalásával egy időben Cameron beterjesztett egy 36 oldalas csomagtervet is, válaszul a külügyi bizottság felvetéseire. Ebben is kitért a brit kormány által kívánatosnak tartott átalakulási stratégiára, amelynek sarkalatos elemei közé tartozik a szíriai alkotmányos és jogi berendezkedés felülvizsgálata, közmegegyezésen alapuló új alkotmány felvázolása, és mindezek alapján szabad, többpárti választások megtartása.
Mindeközben meg kell őrizni az államgépezet működésének folyamatosságát. Ebbe beletartozik a hadsereg és a biztonsági szolgálatok egyben tartása, annak biztosításával, hogy ezek az emberi jogok alapelveit tiszteletben tartva, a civil vezetés ellenőrzése alatt működnek tovább – áll Cameron javaslatcsomagjában.

Csütörtöki alsóházi felszólalásában a brit kormányfő kijelentette, hogy az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britanniára, amely a terrorcsoport által szőtt merénylettervek fő célországai között van.
Cameron szerint a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt egy évben hét nagy-britanniai merénylettervet hiúsítottak meg, és ezek mindegyikét vagy közvetlenül az Iszlám Állam tervelte ki, vagy a terrorszervezet propagandájának hatására akarták elkövetni.
A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia ebben a helyzetben nem szervezheti ki a gondoskodást saját nemzetbiztonságáról azoknak a szövetségeseinek, amelyek már részesei az Iszlám Állam szíriai állásai elleni hadműveleteknek.
Cameron szerint a brit királyi légierő (RAF) még az amerikainál is pontosabb csapásokra lenne képes, ha bekapcsolódna a szíriai hadműveletekbe.
Kijelentette: az RAF Irakban már megmutatta, hogy képes minimális járulékos károkat okozó, rendkívüli pontosságú csapásokra Brimstone típusú lézervezérlésű precíziós bombákkal. Ilyenjük még az amerikaiaknak sincs – tette hozzá.

Cameron szerint az RAF Tornado harci gépei az Iszlám Állam elleni iraki légi hadműveletekben a koalíció hadszíntéri légi felderítési feladatainak 60 százalékát végzik el, a brit Reaper drónok pedig a hasonló szíriai felderítések 30 százalékát hajtják végre, csak éppen fedélzeti fegyvereiket nem vethetik be.
Hozzátette: a brit kormány véleménye szerint erőteljes jogi megalapozottsága lenne a szíriai beavatkozásnak. Az Iszlám Állam központja ugyanis Szíriában van, és a szervezet közvetlen veszélyt jelent Nagy-Britanniára és szövetségeseire, így a brit részvétel a hadműveletekben jogos kollektív önvédelemnek minősülne.
Oroszország szíriai katonai jelenlétéről Cameron elmondta: az amerikaiak vezette légi hadműveleti központ memorandumot írt alá az oroszokkal, amely napi kapcsolatot és pragmatikus katonai tervezést tesz lehetővé a koalíciós partnerek biztonsága érdekében, és ez vonatkozna a brit légierőre is.
Egyelőre nincs kitűzve a szíriai brit beavatkozásról szóló alsóházi szavazás időpontja. A kormány álláspontja az, hogy akkor terjeszti voksolásra az indítványt, ha úgy látja, hogy megvan a kellő mértékű konszenzus.
Az óvatosságot indokolja, hogy két éve, amikor London az Aszad-rezsim ellen akarta bevetni a légierőt, a kormány váratlan és kínos vereséget szenvedett az erről tartott alsóházi szavazáson.