„Nem zárható ki, hogy lerohanja Gázát az izraeli hadsereg”

Izrael július 8-án hajnalban kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és aktivizált 40 ezer tartalékost. A konfliktusban a legfrissebb adatok szerint 170 palesztin vesztette életét és 1154 sebesült meg. Az Erős Szikla nevű izraeli offenzívának kettős célja van: csapást mérni a Hamász radikális palesztin szervezetre és csökkenteni az Izraelre irányuló rakétatámadások számát.

N. Rózsa Erzsébet szerint a jelenlegi izraeli események szervesen illeszkednek abba az immár több évtizede tartó konfliktusba és megoldatlan helyzetbe, amelynek – nemzetközi egyetértés szerint is – egy palesztin állam létrehozása vethet véget. Ehhez a helyzethez egyébként a ‘90-es évek elején álltak a legközelebb, amikor az arab−izraeli háború lezárásának béketárgyalásai folytak, de azóta – különböző okok miatt – ez nem jöhetett létre.

A mostani feszültség közvetlen hátterében az áll, hogy a Gázai övezet már nagyon régóta le van zárva, több mint másfél millió ember kénytelen ebben a helyzetben tengetni a mindennapjait, és ez magában hordozza a lehetőséget, hogy időről időre fellángoljon a konfliktus. A dolgok akkor fajultak el igazán, amikor ismeretlenek elraboltak három izraeli fiatalt, akiket brutálisan meggyilkoltak, testüket pedig egy mezőn hagyták. Válaszul radikális izraeliek egy palesztin tizenévest ragadtak el és élve felgyújtották. A palesztin áldozat egyébként kettős állampolgár volt: amerikai zöldkártyával is rendelkezett.

„Ez nem könnyített a feszültnek mondható amerikai−izraeli kapcsolatokon sem, így az Egyesült Államok igen nehéz helyzetbe került saját szövetségese miatt. Egyrészt a kölcsönös támogatás még mindig él, viszont Izrael folyamatosan semmibe veszi azt az amerikai kérést, hogy ne engedélyezzék a telepek terjeszkedését palesztin földön: Barack Obama elnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök kapcsolata híresen hűvös, amin valószínűleg az sem javított, hogy többször előfordult, az izraeliek éppen akkor adtak ki új építési engedélyeket, amikor az amerikai vezető politikusok éppen ott jártak" – mondta a szakértő.

A Hamász még 2006-ban, demokratikus választás útján került hatalomra. A nyugati államok egy része azóta sem fogadta el a szervezetet, mivel az alapító okiratában a mai napig szerepel az a kitétel, hogy Izraelt el kell pusztítani. A palesztinok helyzetét nem könnyíti meg, hogy politikailag is megosztottak: jelenleg a Hamász irányítja a Gázai övezetet, Ciszjordániát pedig a Palesztin Nemzeti Hatóság. Ugyan már többször kísérletet tettek az egységkormány létrehozására, de eddig ez nem volt túl sikeres; jelenleg egyébként az ötödik egységkormány időszakát éljük.

„Való igaz, hogy a Hamász uralmával nagyon sokan nem értenek egyet, és rengetegen szenvednek tőle, de Gázát ez a szervezet irányítja, vagyis tőle kapnak munkát, fizetést és végül is az élethez elengedhetetlen feltételeket az emberek" – mutatott rá. „Ha a Hamász eltűnik a képből, akkor még radikálisabb erők vehetik át a helyét, ami nagyobb veszélyt jelent a helyiekre és a térségre nézve, mint a mostani állapot" – fűzte hozzá.

A Hamász egyébként már régóta „betegeskedik", anyagilag és politikailag is gyengül, egyre kevésbé tudja ellátni az embereket. Az elkeseredettség lehet a válasz arra a kérdésre, hogy miért utasítja most el a fegyverszünetre tett kezdeményezéseket, és miért kockáztat egy háborút, amelyet nem nyerhet meg.

Az ENSZ főtitkára vasárnap aggodalmának adott hangot a konfliktus súlyosbodása miatt, és arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges izraeli szárazföldi hadművelet „kétségtelenül tovább növelné a halálos áldozatok számát, és növelné a civilek szenvedéseit a Gázai övezetben".

N. Rózsa Erzsébet ezzel kapcsolatban azt mondta: a harcok súlyosbodásával, az egyre több civil áldozattal a racionális érveket felváltják az érzelmi válaszok, hiszen Gáza nem válhat másfél millió ember sírjává. „Ezért a konfliktus legvalószínűbb kimenetele egy újabb tűzszünet aláírása lehet" – mondta.