Német belpolitikai vita a NATO kapcsán

„Úgy gondolom, hogy ez hamis jelzést ad" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – tette hozzá Hessen tartomány vezetője a CDU berlini elnökségi ülésén.

Steinmeiert a szociáldemokratákkal és a keresztényszocialistákkal együtt kormányzó CDU egy másik elnökségi tagja, Jens Spahn is bírálta. Spahn szerint a külügyminisztert az ilyen megjegyzések közelebb sodorják a baloldalhoz. Jürgen Hardt, a CDU/CSU-frakció külpolitikai szóvivője is kikelt Steinmeier véleménye ellen.

„Németország és külügyminisztere nem hagyhat semmiféle kétséget afelől, hogy ki felelős a jelenlegi feszültségekért" – hangsúlyozta közleményében Hardt. „Egy biztos, a NATO nem vádolható kardcsörtetéssel" – tette hozzá. Közölte:

„Reménykedjünk, hogy a külügyminiszter konfliktusra vonatkozó legújabb nyilatkozatai nem vezetnek félreértéshez a NATO-n belül vagy indokolatlan jókedvhez Moszkvában."

A Bild című német napilap honlapjának szombati híradása szerint Frank-Walter Steinmeier úgy véli: holmi „jelképes harckocsiparádé" a szövetség keleti határán korántsem szilárdítja meg a biztonságot. A miniszter ehelyett azt tartaná helyesnek, ha Oroszországot egyre inkább bevonnák a „felelősségmegosztás partnerségébe", vagyis az együttműködésbe például a fegyverzet-ellenőrzés és a közel-keleti rendezés terén vagy abban a kérdésben, hogy miként lehet továbbra is távol tartani Iránt atomarzenáljának fejlesztésétől.

Steinmeier annak kapcsán beszélt erről, hogy a NATO nagyszabású, 24 ország – köztük Magyarország – összesen 31 ezer katonájával zajló hadgyakorlatot rendezett Lengyelországban Anaconda-16 fedőnéven. A tíznapos szárazföldi, légi és tengeri művelet hét gyakorlótéren zajlott, ahol összesen 3 ezer harci járművet, 105 repülőgépet és 12 hadihajót vonultattak fel.

Az Anaconda hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. A legfontosabb feladat az idén az volt, hogy a nemzeti parancsnokságok, valamint a nekik alárendelt katonák gyakorolják, miként működnének együtt hibridháborús fenyegetés esetén.

A NATO a Krím félsziget orosz bekebelezése óta jelentősen megerősítette jelenlétét a keleti tagállamok területén. Ennek következtében Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország kiemelt védelmet élvez az orosz fenyegetéssel szemben.

Steinmeier emellett vasárnap a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland) adott interjújában arról beszélt, hogy amint lényeges előrelépés történik az ukrán–orosz békefolyamatban, el kellene kezdeni fokozatosan feloldani az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyeket az Európai Unió az ukrán válság miatt hozott.