Nyilvános a jelentés

Az Igazság Bizottsága nevű testületet Dilma Rousseff államelnök iktatta be két évvel ezelőtt, akit magát is két évre bebörtönöztek és megkínoztak az 1964-től 1985-ig hatalmon lévő jobboldali katonai junták.

A vizsgálóbizottság jelentésében 377 embert nevezett meg, aki felelős 434 ember haláláért, eltűnéséért, valamint több ezernek a kínvallatásért. A névsorban a katonai diktatúra magas rangú vezetői is szerepelnek, akik intézményesítették az üldöztetések politikáját, akárcsak azok az alacsonyabb rangú katonák, akik azt megvalósították.

A mintegy kétezer oldalas jelentés részletesen leírja az emberiesség elleni bűntetteket, és arra szólít fel, hogy vonják felelősségre a tetteseket. A testület azonban az 1979-es amnesztiatörvény miatt nem indíthat eljárást senki ellen, csupán arra volt joga, hogy feltárja a visszaéléseket, és megnevezze az elkövetőket.

A bizottság jelentése ugyanakkor újabb vitát robbantott ki a latin-amerikai országban arról, hogyan kezeljék a „piszkos háború" hagyatékát. Brazíliában nagyon csekély a politikai akarat arra, hogy megváltoztassák az 1979-es amnesztiatörvényt. A brazilok csupán 46 százaléka szeretné eltörölni azt, míg 37 százalék vélekedik úgy, hogy nem kell változtatna rajta, és 17 százalék nem tud dönteni a kérdésben – derül ki a Datafolha közvélemény-kutató csoport ez év márciusi felméréséből.

Még Dilma Rousseff államelnök, a durván megkínzott egykori marxista gerilla is vonakodik attól, hogy bűnvádi eljárás induljon a diktatúra éveiben elkövetett bűnök ügyében.