Obama elnök az amerikai külpolitikát védte az ENSZ-ben, miközben bírálta Oroszországot

Az Egyesült Államok elnökeként Obama utolsó beszédét mondta el az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án, kedden megnyílt ülésszakán. Az elnök hosszan beszélt, mintegy mérleget is vonva nyolc évig tartó kormányzásáról.
Beszéde elején meggyőződésének adott hangot, hogy a világ ma általában virágzóbb és kevésbé erőszakos, mint a hidegháború végén volt, ám ezzel együtt is bizonytalanság uralkodik. Szerinte az előrelépéshez globális integrációra van szükség, ez pedig az eddigi politikák korrekcióját igényli.

Miközben leszögezte, hogy a világpiac és a globális kereskedelem következtében nagyon jelentősen nőtt a különbség a gazdagok és a szegények között, azt hangsúlyozta, hogy azok a kormányok, amelyek tagadják a globalizálódást és megpróbálnak bezárkózni, „önmagukat ítélik vereségre". Obama megfogalmazásában: „az a nemzet, amelyet falak vesznek körbe, önmagát börtönzi be".

Az elnök hosszan érvelt amellett, hogy a világnak szerinte nem erőskezű politikusokra van szüksége, hanem erős demokratikus intézményrendszerekre. Az embereknek inkább van igényük erős demokratikus intézményekre, mint erőskezű politikusokra – fogalmazott, és az emberek demokrácia iránti leküzdhetetlen vágya bizonyítékaként Ukrajnát említette. Azt állította, hogy nem összeesküvések vagy külső segítség, beavatkozás nyomán történt általa demokratikusnak nevezett változás ukrán földön, hanem mert az emberek ráuntak a kiszolgált politikusokra. Amerika szerepéről az ukrajnai változásokban nem ejtett szót Barack Obama.

Miközben a demokratikus intézmények erősítése mellett tette le a voksát, Obama kárhoztatta a populizmust, a nacionalizmust és a szélsőségességet. Azt fejtegette, hogy „agresszív nacionalizmus" és „elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot. Ugyanakkor hozzátette, hogy mindez az emberek elégedetlenségéből fakad, és nem szabad nem tudomást venni róla.

Az elnök tőle szokatlanul élesen bírált Oroszországot. Arra figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben nem hagy fel a beavatkozással a szomszédos országok belügyeibe, akkor a határai kevésbé biztonságosakká válhatnak. Leszögezte azt is, hogy szerinte Moszkva „erővel" akarja visszaszerezni „régi dicsőségét". „Egy olyan világban, amely már búcsút intett a birodalmak korának, azt látjuk, hogy Oroszország erővel kísérli meg visszaszerezni régi dicsőségét" – fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.

„Vissza kell utasítanunk a fundamentalizmus vagy a rasszizmus valamennyi formáját" – szögezte le az Egyesült Államok elnöke, és a tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Ezzel – kimondatlanul is – az amerikai belpolitikára, az elnökválasztási küzdelem egyes megnyilvánulásaira utalt, de ezzel összefüggésben utalt a Közel-Keletre is. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet „esztelen középkori fenyegetésnek" minősítette, s a terrorszervezet elleni küzdelemnek szerinte vannak ugyan „katonai elemei" is, de például a szíriai helyzet megoldásában nincs esély katonai győzelemre, ezt a konfliktust csakis diplomáciai eszközökkel lehet megoldani. Obama – a látványos kudarcok ellenére is – megvédte az amerikai kormányzat Szíriával kapcsolatos politikáját.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a világnak többet kellene tennie a menekültek befogadása érdekében. Annak a nézetnek adott hangot, hogy sok ország – különösen a gazdagabbak – nem tett meg minden tőle telhetőt a menekültválság rendezése ügyében. Szavai szerint többet kellene tenniük. Úgy vélekedett, hogy a a világ biztonságosabb lenne, ha többet tennének a rászorulók megsegítése érdekében.

Adminisztrációja legnagyobb külpolitikai kezdeményezéseit sorolva Obama mindenekelőtt a párizsi klímaegyezményt, az iráni atomalkut és az Ebola-járvány ellen Nyugat-Afrikában vívott küzdelmet említette. Elismerte ugyanakkor hogy az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak csak korlátozottak a lehetőségeik a világ új, nagy kihívásainak érdemi megválaszolására.