Optimistán indul neki az idei évnek Montenegró

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) decemberben hívta meg Montenegrót, hogy csatlakozzon hozzá 29., teljes jogú tagországként. Oroszország viszont tiltakozott az egykori jugoszláv köztársaság felvétele ellen, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az orosz ellenzésnek két oka is van: egyrészt Moszkvát a Balkánhoz történelmi és kulturális kapcsolatok kötik, másrészt viszont gazdasági érdekei is ezt kívánják. Az Adriai-tenger mellett fekvő ország 293 kilométeres partszakaszán jelentős orosz befektetések vannak, és az utóbbi években a turisták legnagyobb része is Oroszországból érkezett.
A gazdasági érdekekkel azonban szemben állnak Montenegró politikai érdekei, amelyek az Európai Unióhoz, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozást részesítik előnyben.

Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök például a meghívást követően azt mondta: ez a legfontosabb esemény Montenegró életében a 2006-os függetlenségi népszavazás óta.
A NATO-tagságot egy októberi felmérés szerint a 650 ezres nyugat-balkáni ország lakosságának 50,2 százaléka támogatja, ennek ellenére a meghívás után NATO-ellenes tüntetéseket szerveztek Podgoricában.

Nemcsak a NATO ellen tüntettek azonban a montenegróiak 2015-ben: több kormányellenes tiltakozást is tartottak a fővárosban az év során. A több ezres tüntetések során nem ritkán összecsaptak a rendőrök és a tiltakozók. Ellenzéki politikusok ezen kívül három héten át sátrat verve tiltakoztak a kormány ellen a parlament közvetlen közelében. A békés tüntetés akkor ért véget, amikor a rendőrség felszámolta a sátortábort. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy tekintélyelvű politikát folytat és elnyomja az ellenzéket.

A kedélyek a NATO-tagság elleni tüntetések miatt nem tudtak lecsillapodni az év végére, így egyelőre nem lehet tudni, hogy a következő év békésen vagy az ideihez hasonló feszültségekkel telik-e majd.