Orosz lapvélemények az ENSZ-békefenntartást kérő ukrán bejelentésről

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap tudomása szerint Porosenko javaslatát is megvitatják az európai országok vezetői február 22-én Kijevben, ahol megemlékeznek az egy évvel ezelőtti Majdan-tüntetések halálos áldozatairól.

Valentyin Badrak, az egyik orosz katonai kutatóközpont vezetője azt mondta a napilapnak, az ukrán hatalom minden tőle telhetőt megtett, hogy megakadályozza egy nagyobb háború kitörését.

„A békefenntartókkal kapcsolatos javaslat a legutolsó lépés. Amennyiben az európaiak nem szánják rá magukat, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába, a háború megy el hozzájuk" – fogalmazott a katonai elemző.

A Kommerszant című lap internetes felületén olyan elemzőket szólaltatott meg, akik egyetértenek Porosenko javaslatával. Egyikük, Szergej Sztankevics úgy vélekedik, hogy az ENSZ-békefenntartók jelenléte az egyetlen eszköz a háború lezárására Ukrajnában. Sztankevics úgy tudja, annak, hogy a második minszki tűzszüneti egyezményben nem szerepel az ENSZ-felhatalmazású uniós rendőri misszió, az az oka, hogy Porosenko akkoriban még ellenezte ezt.

Andrej Kortunov, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó orosz külügyi tanács főigazgatója azt mondta, hogy a békefenntartók küldésére tett javaslat tulajdonképpen eltérés a minszki egyezménytől. Szerinte Oroszország számára az EU-mandátummal rendelkező békefenntartók küldése elfogadhatatlan lesz, mert Moszkva nem tartja Brüsszelt elfogulatlannak.

A külügyi szakértő szerint nem világos, hogy mekkora területre terjedne ki a békefenntartók hatásköre. Amennyiben csak a szembenállókat elválasztó vonal menti ütközőzónára, az előnyös lenne Oroszországnak. Nem kizárt azonban, hogy nemtetszéssel fogadná, ha az ukrán-orosz határra próbálnák őket vezényelni. Moszkva ugyanis nem akarja, hogy a határ áthidalhatatlan akadály legyen a két szakadár területtel való kapcsolattartásban.

Kijev ravasz terve címmel jelentett meg cikket az Izvesztyija hasábjain Pavel Szvjatenkov politológus. Szerinte a békefenntartó misszió létrejöttének a valószínűsége csekély, tekintettel arra, hogy Oroszországnak vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Hozzátette, hogy az olyan európai országoknak, mint Franciaország vagy Lengyelország, nagy kísértést jelent a felkérés, ugyanis „ha katonáik az orosz határon őrjáratozhatnának, felderengene számukra nagyhatalmi múltjuk emléke", Németország szempontjából pedig végképpen „történelmi elégtételként" festene a helyzet – ezek az országok a történelem során mind kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják Oroszországot.

A Vedomosztyi című lap egy orosz közvélemény-kutató központ felmérését közölte, amelyből kiderül, hogy a lakosság kétharmada szerint Oroszországra külső katonai fenyegetés is leselkedik. A megkérdezettek fele mindazonáltal bízik az orosz hadsereg cselekvőképességében. Ugyanakkor hét százalékkal csökkent azoknak a száma, akik szeretnék, hogy hozzátartozóik úgy teljesítsenek szolgálatot a hadseregben, hogy közben tényleges veszélyek fenyegetnek.

Vaszilij Zacepin, a háborús gazdaságkutató intézet vezetője szerint az emberek fenyegetettségérzete és a hadsereg képességeibe vetett hite az állami propagandának, az iskolázatlanságnak és az alacsony életszínvonalnak tudható be – írta a Vedomosztyi.