Oroszország alaptalan fenyegetőzése igazolja, hogy a NATO-nak erősítenie kell önvédelmét a térségben

A román elnök a Fekete-tenger térségének biztonságáról szóló egyhetes amerikai-román oktatási program május 31-ei, keddi megnyitóján reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti athéni látogatásán válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésére.

„Az Orosz Föderációnak a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos minapi állásfoglalása alapvetően téves, mert a rendszernek semmi köze Oroszországhoz. Ezek a kijelentések nem tudnak megfélemlíteni" – szögezte le Iohannis.
Úgy vélte, hogy a Krím félsziget „illegális orosz elcsatolása" a térség energetikai biztonságának tekintetében is új helyzetet teremtett. „Bár Romániát nem érinti közvetlenül, nem maradhatunk közömbösek, amikor a Krím elcsatolása miatt szomszédunk, a Nyugat és a demokrácia mellett elköteleződött Ukrajna nem fér hozzá a földgáztárolókhoz és a fekete-tengeri szénhidrogén-lelőhelyekhez" – hozta fel példaként Iohannis.

A román államfő szerint az egész észak-atlanti biztonság kulcskérdésévé vált, hogy közelgő varsói csúcsértekezletén a NATO kiemelt figyelmet fordítson a Fekete-tengerre. Iohannis ennek szükségességét a „szomszédaival egyre agresszívebb, a nemzetközi jogot felrúgó" Oroszország aktivizálódásával indokolta.

Putyin a dél-romániai Deveselun május 12-én felavatott amerikai rakétavédelmi ütegre utalva pénteken azt állította: Oroszország válaszlépésekre kényszerül mind Románia, mind – a rakétapajzs kiépítéséhez most csatlakozó – Lengyelország esetében. „Ha tegnap abban a romániai térségben az embereknek még fogalmuk sem volt, mit jelent célponttá válni, mától arra kényszerülünk, hogy bizonyos lépéseket tegyünk védelmünk érdekében" – idézte Putyint a román sajtó.
A bukaresti külügyminisztérium szombati közleményében megerősítette: a deveselui támaszpont szigorúan defenzív jellegű, és a rendszer nem irányul az Orosz Föderáció vagy más állam ellen.