Oroszország erődemonstrációt tart a Krímben a győzelem napján

Oroszország minden évben a moszkvai Vörös Téren tartott katonai díszszemlével, rakétavetők, harckocsik és nehézbombázók felvonultatásával ünnepli a második világháború szövetséges hatalmainak győzelmét a hitleri Németország felett. A feltétel nélküli megadást rögzítő dokumentumot Berlinben 1945. május 8-án késő este írták alá, de az Moszkvában már május 9-e volt.

Moszka az egykori náci rezsim legsötétebb bűneihez hasonlítja az új ukrán kormány által alkalmazott erőszakot, és azzal vádolja a Nyugatot, hogy szemet huny e felett.

„A nácizmus felett aratott győzelem sok véráldozattal és kemény megpróbáltatásokkal járt. Ezért nem engedjük senkinek sem, hogy elfelejtse vagy politikai célokból manipulálja népünk hozzájárulását ahhoz, hogy a világ megszabadult a fasiszta fenyegetéstől" – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden.

A pénteki megemlékezések záró eseménye a dél-ukrajnai Krím félszigetre tervezett katonai felvonulás, azon a területen, amelyet egy márciusban megtartott, vitatott népszavazás után csatoltak Oroszországhoz, és ami a hidegháború óta a legsúlyosabb konfliktust okozza a Nyugat és Moszkva között.

Néhány orosz sajtóorgánum arról számolt be, hogy minden bizonnyal Putyin is részt vesz a krími rendezvényen. Ez lenne az első alkalom, hogy az orosz elnök megjelenik a félszigeten annak Oroszországhoz csatolása óta. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő mindenesetre úgy nyilatkozott, nem tudni, hogy Putyin elutazik-e a Krím félszigetre az ünnepi alkalomra. „Jelenleg annyi biztos, hogy az elnök részt vesz a moszkvai parádén" – mondta.

Az erődemonstráció éles ellenkezést váltott ki a nyugati hatalmak részéről. Angela Merkel német kancellár kedden közölte, hogy „sajnálatos lenne, ha ezt a napot ilyen feszült helyzetben parádé rendezésére használnák, és ehhez az orosz elnök asszisztálna".

Az ukrán fővárosban – ahol hagyományosan szintén megünneplik a nácik felett aratott győzelmet – ehhez képest szerény ünneplést terveznek, mivel a hatóságok attól tartanak, hogy az oroszbarát szakadárok szabotázsakciókat hajtanának végre. Volodimir Bondarenko, a kijevi városi adminisztráció elnöke elmondta, hogy az ismeretlen katona sírjánál tartanak megemlékezést, valamint imádságot mondanak a békéért, nem rendeznek azonban katonai díszszemlét.

Putyin az elmúlt években politikája sarokkövévé emelte az orosz patriotizmus megünneplését, az idei győzelem napi ünneplés a Kreml számára mégis kimagasló jelentőségű. Az ukrán válság kapcsán Moszkva többször tett utalást a második világháborúra, és minden adandó alkalommal hangsúlyozza elhatárolódását a náci rezsim eszközeitől, valamint Oroszország kiemelkedő szerepét Hitler csapatainak legyőzésében.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter korábban párhuzamot vont a náci Németországhoz csatolt Szudéta-vidék és az Oroszországba olvasztott Krím félsziget sorsa között, amelyet az orosz külügyminisztérium az eset után azonnal élesen elutasított.

Április elején az orosz honatyák első olvasatban megszavazták a „nácizmus rehabilitálását" büntető törvényt, amely szigorítaná a szankciókat a II. világháborúval kapcsolatos „revizionista állítások" ellen.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn közzétett egy úgynevezett Fehér Könyvet, amelyben arról számolnak be, hogy tömegesen sérülnek az emberi jogok Ukrajnában. Eszerint „az Euromajdant (az uniós csatlakozás mellett és a Viktor Janukovics akkori ukrán elnök hatalma elleni kijevi tüntetéseket) kisajátító radikális nacionalisták" az emberi jog nemzetközi elveinek és normáinak legdurvább megsértését követték el az Egyesült Államok és az Európai Unióidőnkénti támogatása mellett.

Kedden Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke egy nemzetközi konferencián úgy fogalmazott a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban a Moszkva-barát fegyveresek ellen zajló ukrán hadműveletre utalva, hogy „az orosz és az ukrán nép elleni népirtással nézünk szembe".