Peking visszautasította, hogy Washington beavatkozzon a dél-kínai-tengeri vitákba

A China Daily című, angol nyelvű napilap felsorolta mindazokat a kínai nyilatkozatokat, amelyek Ash Carter amerikai védelmi miniszter utóbbi napokban nyilvánosságot kapott – szokatlanul nyíltnak tartott – bírálatára születtek válaszul.
A Pentagon első embere Haitin, majd a szingapúri Shangri-La regionális biztonsági értekezleten a dél-kínai-tengeri Spratly/Nansa-szigetek térségében folyó mesterséges szigetfeltöltések ütemét és kiterjedtségét kifogásolta, és a feltöltések azonnali beszüntetésére szólított fel.
Carter úgy vélte, hogy ilyen módszerrel nem lehet szuverenitást szerezni, míg Pekingben közölték, hogy a szóban forgó zátonyok, szigetek hovatartozása vitán felül áll, nincs szükség annak nyomatékosítására.

Szun Csien-kuo, a kínai hadsereg vezérkari főnökének helyettese szintén Szingapúrban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „figyelmen kívül hagyta a történelmet, a tényeket és a jogi megalapozottságot", miközben „elszigetelő módon kommentált, és hamis vádakat hangoztatott Kínával szemben".
Szun leszögezte, hogy az építkezések nem irányulnak egyetlen harmadik ország ellen sem, és nem akadályai a térségbeli szabad hajózásnak.
„Senki ne számítson arra, hogy megadjuk magunkat gyengén indokolt vádaknak, erőszaknak vagy hatalomnak, és ne számítsanak arra sem, hogy elfogadjuk a szuverenitást, a biztonságot és a fejlődést érintő nemzeti érdekeink megkárosításának keserű következményeit" – jelentette ki a tábornok.

Azzal kapcsolatban, hogy a múlt héten egy amerikai kémrepülőgép, fedélzetén a CNN hírtelevízió forgatócsoportjával a területfeltöltésekkel épülő szigetek közelébe repült, és amerikai hadihajók is a térségbe hajóztak, Csao Hsziao-csuo, a katonai akadémia kutatója úgy vélte, hogy ez csak fokozta a térségi feszültséget, megváltoztatta a viták természetét és jelentősen zsugorította a diplomáciai megoldás esélyeit.

A kínai külügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak „érintettség híján nincs beleszólása" a dél-kínai-tengeri vitákba, s arra szólította fel Washingtont, hogy tartsa magát korábbi vállalásához, s ne foglaljon állást a területi szuverenitást érintő vitás kérdésekben.
A témában cikket jelentetett meg Liu Csen-min külügyminiszter-helyettes, aki arra emlékeztetett, hogy „az 1970-es években néhány ország – vitatva Kína szuverenitását a dél-kínai tengeri szigetcsoport szigetei és zátonyai felett – törvénytelenül elfoglalt több tucatnyit közülük, s emiatt keletkeztek a területi viták". Utalt Kína „nagyfokú önmegtartóztatására", s közölte, országa elkötelezett az iránt, hogy a területi vitákat és az egymást átfedő követeléseket az érintett országokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokkal rendezze.

Liu megjegyezte, hogy a tíz országot tömörítő Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és Kína közötti úgynevezett magatartási kódex (COC), továbbá az annak új változatáról folyó tárgyalások azt szolgálják, hogy a régió államai és Kína határozzák meg a dél-kínai-tengeri helyzet rendezésének útját, s “ne kívülállók szabják meg nekik".