Putyin a világpolitika „korrekcióját” szorgalmazza

Vlagyimir Putyin a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikai Köztársaságot magában foglaló BRICS-országcsoport biztonságpolitikával foglalkozó magas rangú állami tisztviselőit fogadta Moszkvában.
Az orosz elnök azzal érvelt a világpolitika kiigazítása mellett, hogy szerinte azokban a közel-keleti és észak-afrikai országokban, amelyekben a magát Iszlám Államnak nevező terrorista szervezet teret nyert, „semmiféle terrorizmus nem létezett addig, amíg azokban teljesen megengedhetetlen külső beavatkozásra nem került sor, ráadásul az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása nélkül".

Putyin az orosz sajtó előtt nem fejtette ki részletesen, mire és mely országokra gondolt, amikor külső beavatkozásról beszélt.
A moszkvai eseménnyel egy időben Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban a Független Államok Közössége tagállamainak titkosszolgálati vezetői tanácskoztak az Iszlám Állam jelentette fenyegetésről. Megvitatták a terrorizmussal, illetve a szélsőséges mozgalmakkal, ideológiákkal szembeni közös fellépést is – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.

A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap ezzel kapcsolatban Vjacseszlav Nyekraszov, az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége képviselőjének a véleményét ismertette. A szakértő úgy vélte, hogy az iszlamista fegyveres csoportok valós veszélyt jelentenek a FÁK-tagállamokra. Közülük is Türkmenisztán gyakorlatilag védtelen a tálibok, az Iszlám Állam és más szélsőséges fegyveres csoportok betörésével szemben.
Nyekraszov utalt arra, hogy az elmúlt télen ezek a szélsőséges csoportok megerősítették állásaikat Afganisztán északi területén, a Tádzsikisztánnal, Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal határos régióban.

A tádzsikisztáni titkosszolgálat szóvivője május közepén arról beszélt, hogy az Afganisztánban előrenyomuló tálibok elfoglalták a Tádzsikisztánnal határos Badahsan tartomány területének majdnem 80 százalékát. Mint mondta, tudomásuk szerint a szélsőséges fegyvereseknek egyelőre nem áll szándékukban, hogy átlépjék Tádzsikisztán határát, ennek ellenére hadseregük a legsérülékenyebb szakaszokon második védelmi vonalat is létrehozott.