Putyin azt állítja, minden megtesz, hogy véget érjen a válság

Putyin orosz miniszterek és parlamenti képviselők előtt tartott jaltai beszédében azt mondta: Ukrajna „véres káoszba, gyilkos polgárháborúba" süllyedt, az országban humanitárius katasztrófa következett be. Azt hangoztatta: Oroszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy mihamarabb véget érjen a konfliktus.

A kijevi vezetés és nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy tevékenyen támogatja, felfegyverzi, sőt egyesek szerint irányítja a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, akik hónapok óta harcolnak a hadsereggel az ország orosz ajkú keleti részén.

A harcok csütörtökön is folytatódtak. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője közölte, hogy a hadsereg „felszabadította" Novoszvitlivka települést, és ezáltal az utolsó közúti összeköttetést is elvágta a Luhanszk városában lévő szeparatisták és a szakadár ellenőrzés alatt álló többi terület között.

A szóvivő szerint heves harcok folynak Luhanszk és Donyeck peremén, és a szeparatisták jelentős erőket vonnak össze Sznyizsne településnél.

Az elmúlt egy napban kilenc katona esett el az összecsapásokban.

Luhanszkban a megyei kormányzóság szerint legalább 20 civil vesztette életét a harcok következtében az elmúlt 24 órában. A Donyeck megyei hivatal csütörtökön közölte, hogy előző nap felrobbant egy korábban becsapódott tüzérségi lövedék, s megölt 15 embert, köztük három gyermeket.

A donyecki városvezetés szerint a városban a helyzet feszült, az előző éjjel egy kórházat is tüzérségi csapás ért. Az RNBO adatai alapján Donyeck megyében háromszáz lakóház semmisült meg teljesen, 480 család maradt fedél nélkül.

Az orosz külügyminisztérium késő esti nyilatkozatában tűzszünetet követelt a harcoló felektől, annak érdekében, hogy garantálni lehessen a „küszöbönálló" orosz segélyakció biztonságát.

Kijev és nyugati államok attól tartanak, hogy a segélyszállítmánnyal Moszkva a szakadároknak küldhet utánpótlást, vagy olyan helyzetet provokálhat ki, amely ürügyet szolgáltat egy közvetlen katonai beavatkozásra.

Az ukrán parlament csütörtökön jóváhagyta a szeparatizmus támogatói elleni szankciókról, illetve az államigazgatás átvilágításáról szóló törvényeket. Utóbbi a hatalomváltásért tavaly novemberben kezdett kijevi tüntetések egyik fő követelése volt, célja a korrupció elleni küzdelem, az államigazgatás hatékonyabbá, az európai normáknak megfelelővé tétele.

Az előbbi törvény büntetőintézkedésekkel sújtja a szakadárok tevékenységét és a Krím félsziget elcsatolását finanszírozó természetes és jogi személyeket. A kormány 172 magán- és 65 jogi személy felvételét javasolta a szankciós listára. A büntetőintézkedések kiterjedhetnek gazdasági, kereskedelmi tevékenység megtiltására, bankbetétek befagyasztására.

Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke azt mondta, elképzelhető, hogy Oroszország válaszlépéseket tesz emiatt az „oroszellenes" törvény miatt. Hozzáfűzte: számos lehetőség van olyan intézkedések meghozatalára, amelyek érzékenyen érinthetik az ukrán kormányt, tekintve, hogy Ukrajna gazdasági téren kötődik Oroszországhoz.

Robert Fico szlovák kormányfő az uniós tagországok érdekeire nézve veszélyesnek nevezte a törvényt. Ezzel arra utalt, hogy szerinte a jogszabály veszélyeztetheti az Oroszországból Európába érkező gázszállítás folyamatosságát.

Moszkva korábban nyugati államok ellen is szankciókat vezetett be az ukrán válság kapcsán, amelyekről Putyin jaltai beszédében azt mondta, ezek nem csupán válaszlépések az Oroszországgal szemben „igazságtalanul és jogtalanul" elrendelt intézkedésekre, hanem egyúttal lehetővé teszik a „hazai" termelők támogatását, és megnyitják a piacot új partnerek előtt.

Mindazonáltal Putyin azt mondta, Oroszország nem törekszik konfliktusra, nem akarja magát elbarikádozni a külvilágtól. Oroszországnak mozgósítania kell erőit, de nem a konfliktusokra, hanem az ország építésére – fogalmazott. Országa külpolitikai magatartásával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy Moszkva érvényesíteni fogja nemzeti érdekeit, de nem törekszik arra, hogy ezt fegyveres erővel tegye.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kétkedéssel reagált Putyin nyilatkozatára, és arra emlékeztetett, hogy az orosz elnök korábbi békülékeny hangvételű üzeneteit azoknak ellentmondó tettek követték Moszkva részéről. „Azt látjuk, hogy (Oroszország) továbbra is csapatokat állomásoztat az ukrán határ mentén, azt látjuk, hogy Oroszországból a határon át fegyverek és harcosok érkeznek Kelet-Ukrajnába, azt látjuk, hogy Oroszország aktívan támogatja az ukrajnai fegyveres szeparatistákat" – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.