Rasmussen: láthatóbbá kell tenni a NATO-t Kelet-Európában

Anders Fogh Rasmussen a vezető baloldali brit napilap augusztus 27-i, szerdai idézete szerint az interjúban megerősítette, hogy a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség készenléti akciótervet fogad el, amelynek célja a gyors cselekvési képesség megteremtése „a jelenlegi teljesen új európai biztonsági környezetben".

Megfogalmazása szerint ehhez fogadó intézmények szükségesek a helyszínt nyújtó országokban. A tervben ennek alapján infrastruktúra, támaszpontok, helyi főhadiszállások kiépítése, „előre kihelyezett" ellátmány és felszerelések telepítése szerepel – mondta Rasmussen.

A főtitkár szerint a cél az, hogy bármely potenciális agresszor tudja: ha akár csak gondolatként felmerül benne valamelyik NATO-szövetséges megtámadása, akkor nem csupán az adott ország katonáival, hanem NATO-erőkkel fogja szembetalálni magát.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e NATO-lobogó alatt telepített állandó nemzetközi erők Kelet-Európában, Rasmussen azt mondta, hogy „a rövid válasz igen". Hozzátette ugyanakkor: a félreértések elkerülése végett az állandó jelenlét helyett ő inkább „az ameddig szükséges" kifejezést használná.

„Keleti szövetségeseink elégedettek lesznek, ha megismerik a készenléti akcióterv tartalmát" – mondta a NATO-főtitkár.

Rasmussen szerint szembe kell nézni azzal a realitással, hogy Oroszország nem tekinti partnernek a NATO-t. „Sajnálatos módon Oroszország az első ország a II. világháború óta, amely erővel ragadott el területeket, és ehhez nyilvánvalóan alkalmazkodnunk kell" – tette hozzá.

Senki nem számolt azzal, hogy Oroszország erőt fog alkalmazni területszerzésre – mondta, hozzátéve, hogy a NATO hírszerzése és „számos egyéb forrása" szerint az orosz tüzérség az ukrán határ túloldaláról és Ukrajnán belülről is lő ukrán területeket.

Teljesen egyértelműnek mondta, hogy Oroszország szerepet játszik Kelet-Ukrajna destabilizálásában. „Az információs, főleg dezinformációs műveletek és a hagyományos hadviselés magas fejlettségű elegyét láthatjuk" – fogalmazott Rasmussen.

A NATO-főtitkár már a nyár elején, az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonságpolitikai rendezvényén tartott előadásában is közölte, hogy a szövetség a szeptemberi walesi NATO-csúcsértekezletre készenléti akciótervet dolgoz ki. Ennek keretében „megfontolás alatt áll" például készenléti támaszpontok kijelölése, „előre odahelyezett" felszerelésekkel és ellátmánnyal. A NATO emellett „az új biztonsági környezethez" igazított, átdolgozott hadgyakorlati menetrendet is kialakít, és felülvizsgálja kockázatértékelési, hírszerzési információ-megosztási, korai riasztási és válsághelyzeti reagálási mechanizmusait – mondta júniusi londoni előadásában Rasmussen.

A NATO-főtitkár a Chatham House rendezvényén kijelentette azt is, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését. Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.