Rasmussen: nincs jele, hogy Oroszország tiszteletben tartaná kötelezettségeit

A dán politikus közölte azt is, hogy a szövetség megingathatatlanul megvédelmezi tagjait, amelyből mind a 28 tagállam kiveszi a részét. A főtitkár emlékeztetett, hogy a NATO az Ukrajna elleni „orosz agresszió" miatt felfüggesztette a gyakorlati együttműködést Moszkvával, és tudatta, hogy a külügyminiszterek áttekintik, milyen hatása volt az eddig meghozott intézkedéseknek.

A külügyminiszterek utoljára találkoznak Brüsszelben a szeptemberi, walesi NATO-csúcs előtt, és az egyik fő napirendi pont annak előkészítése. Rasmussen szerint ezt a biztonság szempontjából kritikus pillanatban teszik, amikor régi fenyegetések jelentkeznek ismét Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is, a szövetségnek pedig fel kell készülnie arra, hogy az olyan új típusú hadviselés jelentette fenyegetésekre is reagálni tudjon, amilyet például Moszkva folytat Ukrajnával szemben.

A főtitkár arról is beszélt, hogy kedd esti munkavacsorájukon a tárcavezetők áttekintették a NATO bővítési, úgynevezett „nyitott ajtók politikáját". Abban állapodtak meg, hogy a formális döntést erről a csúcstalálkozón kell meghozni, de legkésőbb 2015 végéig döntenek arról, hogy meghívják-e Montenegrót a szövetségbe, valamint, hogy Grúzia számára is „jelentős csomagot" ajánlanak fel. A nyitott ajtók politikáját a főtitkár történelmi sikernek nevezte, amely mind a szövetség egészének, mind az ahhoz csatlakozó tagállamoknak előnyére vált.

Rasmussen szerda reggeli nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy „a NATO ajtaja nyitva marad, a bővítést érintő kérdésekben pedig egyetlen külső ország sem rendelkezik vétójoggal". Ezzel arra utalt, hogy Moszkva hevesen ellenzi a NATO térnyerését a régióban. A főtitkár kijelentette, hogy minden csatlakozni vágyó országot a maga érdemei alapján ítél majd meg a szövetség.