Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Rendkívül magas a fenyegetettség Nagy-Britanniában”

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2015. november 30. 12:25

A brit védelmi miniszter szerint „rendkívül magas” a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, és „könnyen” elképzelhető a párizsi merényletsorozathoz hasonló terrorcselekmény Londonban és más brit nagyvárosokban is.

Michael Fallon a The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak, majd a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott, jórészt azonos tartalmú interjúkban kijelentette: „igen nagy a valószínűsége" egy merénykísérletnek Nagy-Britanniában is, ezért erre a fenyegetettségre a kormánynak válaszolnia kell.

A brit kormány ezekben a napokban igyekszik rávenni a meglehetősen vonakodó parlamentet annak jóváhagyására, hogy a brit királyi légierő (RAF) bekapcsolódhasson az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe. Fallon ezzel összefüggésben nyilatkozott vasárnap.
Megerősítette azt a korábban már elhangzott értesülést, hogy a brit biztonsági szolgálatok az elmúlt egy évben hét olyan nagy-britanniai terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg, amelyek közvetlenül az Iszlám Államhoz kötődtek. Hozzátette: ennek részleteibe nem mehet bele, de „az Iszlám Állam jelentette fenyegetés ugyanolyan erőteljes Nagy-Britanniában, mint amennyire reális volt Párizsban (…) ugyanez megtörténhet Londonban, Manchesterben, Glasgowban is".

Fallon szerint az Iszlám Állam nem támaszt követeléseket, nem ejt túszokat, egyetlen célja az automata fegyverekkel végrehajtott mészárlás. „Ez egy halálszekta, és ennek megfelelően kell bánni vele" – tette hozzá.
A brit védelmi miniszter szerint a háborúnak vannak kockázatai, de ennél nagyobb a kockázata annak, ha az Iszlám Államot hagyják büntetlenül tevékenykedni.
Fallon szerint a dzsihadista szervezet egyre nagyobb globális veszélyt jelent; ezt mutatja, hogy tavaly 15, az idén eddig már 150 olyan merénylet történt világszerte, amely az Iszlám Államhoz köthető.
Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben várható-e szavazás a londoni alsóházban az RAF szíriai hadműveleteinek engedélyezéséről, a brit védelmi miniszter a BBC-interjúban kitérően azt mondta: még folytatni kell a képviselők meggyőzését, hogy meglegyen a konszenzusos többség. Hozzátette: egy esetleges elutasító döntés súlyosan károsítaná Nagy-Britannia nemzetközi tekintélyét.
Az RAF részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását.

A brit kormány 2013-ban már beterjesztett az alsóház elé egy olyan indítványt, amelyben kérte, hogy a légierő részt vehessen szíriai hadműveletekben. London akkor Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen akarta bevetni az RAF harci gépeit, miután olyan értesülésekhez jutott, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be a felkelők ellen.
A kormány azonban annak idején váratlan és kínos vereséget szenvedett az RAF szíriai bevetéséről tartott parlamenti szavazáson, és a Downing Street hivatalos álláspontja azóta az, hogy csak akkor terjeszt ismét az alsóház elé ilyen indítványt, ha biztos abban, hogy elérhető a konszenzusos – tehát az ellenzék zöme által is támogatott – jóváhagyás.

Az ügyben a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiban is komoly belső feszültség alakult ki, mivel Jeremy Corbyn, a párt vezetője ellenzi, ugyanakkor az alsóházi Labour-frakcióból, sőt az árnyékkormány tagjai közül is sokan támogatják a szíriai beavatkozást.