Stoltenberg: a NATO túléli a nézeteltéréseket

Az Egyesült Államok és az európai NATO-tagállamok közötti komoly nézeteltérésként a főtitkár a klímaváltozást, a kereskedelmi megállapodásokat és az iráni atomalkut említette. Ugyanakkor az Európai Unión belül is vannak vitás kérdések az EU „jövőbeni irányvonaláról és értékeiről" – tette hozzá.

A Buckingham-palota szomszédságában emelkedő Lancaster House-ban tartott beszédében a NATO-főtitkár úgy fogalmazott: természetesen nincsen „kőbe vésve", hogy a transzatlanti kötelékek mindent túlélnek. Emlékeztetett azonban arra, hogy a múltban számos alkalommal sikerült már felülemelkedni hasonló nézeteltéréseken, mint – említette – ahogyan az 1956-os szuezi válság vagy a 2003-as iraki háború idején történt. Stoltenberg felszólította a NATO-tagállamokat: dolgozzanak azon, hogy ez most is így legyen.

A NATO-főtitkár kijelentette, hogy a védelmi szövetség „stratégiai érdeket" szolgál, és sok tagállam, köztük az Egyesült Államok is az euroatlanti katonai szövetség melletti elkötelezettségéről tesz továbbra is tanúbizonyságot.

Stoltenberg a NATO július 11-én és 12-én tartandó brüsszeli csúcstalálkozóját előkészítendő tett látogatást Londonban. Beszédében méltatta az Egyesült Királyságnak a transzatlanti szövetségben betöltött szerepét, példaértékűnek beállítva, hogy Nagy-Britannia a bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékát fordítja védelmi kiadásaira, ahogyan azt a NATO-tagállamok célként tűzték maguk elé.

A 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozón megfogalmazott cél szerint a tagállamoknak 2024-ig kellene eljutniuk oda, hogy GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják védelmi kiadásokra. Ettől azonban az euroatlanti szövetség legtöbb európai tagállama még távol van. Donald Trump amerikai elnök korábban többször is bírálta az európai szövetségeseket, mert úgy véli, nem járulnak hozzá kellőképpen a védelem költségeihez.