Súlyos hiányosságok a német hadsereg fejlesztési programjaiban

A KPMG nemzetközi tanácsadó cég által vezetett konzorcium 140 gondot és kockázatot tártak fel a vizsgált 9 projektben, amelyek összértéke 57 milliárd euró. Elemezték egyebek között az Airbus A400 M típusú katonai szállító repülőgép, az Eurofighter Typhoon vadászbombázó repülőgép és a Puma páncélozott gyalogsági harcjármű kifejlesztésére és beszerzésére irányuló programot.

Megállapították, hogy a megvalósítás mindegyiknél elmaradt a tervezettől, a késés projektenként 2 és 10 év között van. A költségvetést az esetek többségében nem sikerült tartani.

Volt olyan program, amelyre a tervezettnél majdnem egymilliárd euróval többet kell költeni.

A Puma esetében például hat év lehet a csúszás, ha sikerül a jelenleg érvényes ütemtervet betartva novemberben használatba venni az első sorozatgyártásban készült darabot. A késés legfőbb oka, hogy a megrendelő a fejlesztés idejének korlátozására és a költségek leszorítására törekedik, miközben a lehető legnagyobb mértékű technológiai innovációt várja el a gyártóktól – emelték ki a vizsgálat összefoglalójában, hozzátéve, hogy túlságosan derülátónak bizonyult az eredeti terv, miszerint a harcjármű prototípusát 2,5 év alatt ki lehet fejleszteni.

A konzorcium 180 javaslatot tett a német kormánynak, ezek mindenekelőtt a fegyverzetfejlesztési és -beszerzési programok irányításának és átláthatóságának erősítésére, a felelősségi viszonyok pontosabb rögzítésére, a hadiipar szereplőivel folytatott együttműködés szorosabbra fűzésére és a szerződések alaposabb megszerkesztésére vonatkoznak. A javaslatok teljes körű átültetése a gyakorlatba két évig tarthat.

A Bundeswehrnél az utóbbi hetekben – a KPMG vezette vizsgálattól függetlenül – komoly technikai gondokra derült fény. Nyilvánosságra került egyebek között, hogy a 109 Eurofighter vadászgép közül csak 42 tud felszállni, a 89 Tornado közül pedig 38, míg a 180 darab Boxer típusú páncélozott szállító harcjármű közül csak 70 használható. A legtöbb szakértő szerint a gondokat a hadi kiadások sorozatos csökkentése okozta, ami ellehetetlenítette az alkatrészellátását is.

Németország a csaknem 200 ezer embert foglalkoztató Bundeswehrre mintegy 32 milliárd eurót költ évente, ami a hazai össztermék (GDP) nagyjából 1,3 százalékának felel meg. A NATO szerint a tagállamoknak a GDP legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget kell fordítaniuk védelemre.