Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Százhuszonhét ETA-tagot tartanak fogva Franciaországban

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. november 27. 15:09

A Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár terrorszervezet 127 tagja van őrizetben Franciaországban – közölte november 26-án, kedden Stéphane Durey, a francia rendőrség terrorellenes egységének (SDAT) parancsnoka, aki egy, a különleges párizsi esküdtszéken folyó perben tanúskodott.

A terrorizmussal kapcsolatos ügyekben ítélkező spanyol bíróság pedig kedden 14 fogva tartott ETA-tagot engedett szabadon az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) október végi határozata értelmében.

Franciaországban 1999 óta az ETA 300 tagja került börtönbe – mondta Stéphane Durey. A párizsi esküdtbíróság a szervezet három tagjának az ügyét tárgyalja, akiket főként zsarolás, emberrablás és illegális fogva tartás miatt vonnak felelősségre.

A parancsnok szerint az ETA-tagok többsége – a vezetők csakúgy, mint a titkos aktivisták – a 2000-es években Franciaországban tartózkodtak, és csak egy-egy rajtaütésre tértek vissza Spanyolországba.

A francia rendőrök 2004 októberében az ETA politikai szárnyának vezetőjeként számon tartott Mikel Albizu Iriarte őrizetbe vételekor kódolatlan dokumentumokat foglaltak le, amelyek alapján több tucatnyi ETA-tagot, közöttük számos fontos vezetőt állítottak elő.

Spanyolországban eddig összesen ötven ETA-tagot engedtek szabadon az EJEB határozata alapján, amely október 21-én törvénytelennek minősítette, hogy meghosszabbították Inés del Ríónak, a csoport aktivistájának fogva tartását. Az aktivistát 3838 évi börtönre ítélték 24 rendbeli emberölés vádjával, és az EJEB döntését követően, október 22-én helyezték szabadlábra rács mögött töltött 26 év után.

A spanyol igazságszolgáltatás – a határozat nyomán – azóta úgy ítélte meg, hogy mások helyzete is megegyezik Inés del Rióéval, így döntöttek az ötven ETA-tag szabadon bocsátásáról.

Az EJEB azzal érvelt, hogy az aktivista esetében visszamenőleges hatállyal alkalmazták a spanyol igazságszolgáltatás által 2006-ban megalkotott Parot-doktrínát. Ez utóbbi értelmében a betegség, jó magaviselet vagy más okokból biztosítható kedvezményeket nem a maximálisan kiszabható harminc évből, hanem az elítélt által elkövetett összes bűncselekményért összesen járó büntetésből kell levonni.

A precedens értékű strasbourgi döntés óta több elítélt – többségükben ETA-tagok, de sorozatos erőszaktevők is – kérték szabadon engedésüket.

A francia és a spanyol börtönökben összesen mintegy 600 ETA-tagot tartanak fogva. Madrid az ETA feltétel nélküli feloszlatását követeli, amit a szervezet elutasít, bár 2011 októberében véget vetett az erőszaknak. A Baszkföld és Navarra függetlenségéért 40 éven át merényletekkel harcoló ETA-t tartják felelősnek 829 halálesetért.