Ukrajna szeretné, hogy a nemzetközi megfigyelők továbbra is jelen legyenek az országban

Az alezredes március 27-én, csütörtökön az MTI-nek elmondta: az EBESZ-es jelenlétet két módon biztosítják. Egyrészt az EBESZ döntött egy civil megfigyelő misszió felállításáról, amelynek előkészítő csoportja már Kijevben van. A misszió tagjainak feladata elsősorban a megfigyelés lesz, továbbá jelenlétükkel a stabilitás fenntartása, egy esetleges konfliktus valamilyen szintű kezelése. Másrészt az EBESZ egyes tagállamainak megállapodása nyomán hosszabb távra küldenek ki 6-8 tagú ellenőrcsoportokat, amelyek a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések 2011. évi Bécsi Dokumentuma alapján fogják végrehajtani feladataikat. Ennek során Ukrajna kijelölt területein belül azt ellenőrzik, hogy milyen katonai tevékenység folyik ott, és melyek azok az alakulatok, amelyek gyakorlatoznak.

Ács Gábor szerint Magyarország, a Magyar Honvédség az EBESZ megfigyelő missziójában szerepet vállalhat, de végső döntés még nem született erről, viszont vendégellenőri részvételét a fegyverzet-ellenőrzési csoportokban felajánlotta.

Az Ács Gábor által vezetett csoport március 5-án érkezett Ukrajnába, miután az ország meghívta az EBESZ tagállamait, hogy a „szokatlan katonai tevékenység okozta aggodalmakat" eloszlassák. A megfigyelők csoportjának mandátuma eredetileg március 12-ig szólt, és az lett volna a feladata, hogy a Krím félszigeten a katonai tevékenységet tanulmányozza. Négyszer próbáltak bejutni a Krím félszigetre, de a csoportot mindannyiszor fegyveresek által őrzött útzáraktól fordították vissza, megakadályozva a bejutást a félszigetre.

Így később Ukrajna kétszer módosította meghívását, és arra kérte a résztvevő államokat, hogy március 20-ig szóló mandátummal Dél-, illetve Kelet-Ukrajna területén hajtsák végre feladatukat. A misszió különböző fázisaiban 32 EBESZ-tagállam 77 képviselője vett részt, köztük két magyar tiszt is.

A csoport tevékenységének befejezése után hétfőn Ács Gábor az MTI-nek azt mondta: Kelet-Ukrajnában nem találkoztak olyan katonai tevékenységgel, amely bármelyik félben aggodalmat kelthetne.

Az EBESZ múlt péntek esti ülésén döntött egy ukrajnai megfigyelő misszió kiküldéséről.

A kéthetes konzultációk után hozott határozat értelmében először száz megfigyelőt küldenének ki hat hónapos időtartamra, akik Ukrajna valamennyi régióját felkeresnék, a Krím kivételével. A misszió létszámát legfeljebb 400 főre kibővíthetnék, és mandátumát további hat hónapra meghosszabbíthatnák, ha az EBESZ állandó tanácsa Ukrajna kérésére így dönt.

Ez idáig egy EBESZ-misszió kiküldése meghiúsult az Oroszországi Föderáció ellenállásán, jelesül azon, hogy mely területekre küldenék a megfigyelőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy lehetségesnek tart egy EBESZ-missziót, de a Krímet kizárja ebből.

Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin államfő elnökölt, Lavrov közölte, hogy az orosz külügyminisztérium „gyakorlatilag egyeztette" az EBESZ-szel a megfigyelői misszió kiküldését Ukrajnába, mégpedig, mint mondta, annak „nemcsak déli és délkeleti, hanem nyugati és központi területeire is, ahol az elmúlt hónapokban nagyon kellemetlen incidensek történtek".