Ukrán válság: rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa

ENSZ-források szerint a BT összehívását Litvánia kérte, inváziónak minősítve az orosz behatolást. Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint viszont a zárt ülés összehívását Ukrajna kezdeményezte a humanitárius konvoj körül kialakult helyzet megvitatására. Előzőleg mind az Európai Unió, mind a NATO aggodalmának adott hangot az orosz behatolás miatt.

Az Európai Unió „nyílt határsértésnek" tekinti azt az orosz döntést, amelynek következtében a humanitárius segélykonvoj a Nemzetközi Vöröskereszt által biztosítandó kíséret és az ukrán hatóságok beleegyezése nélkül hatolt be Ukrajnába – közölte pénteken Brüsszelben Sébastien Brabant, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő helyettes szóvivője.

„Ez nyílt megsértése az ukrán határnak. Ez ellentétes az Ukrajna, Oroszország és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) közötti korábbi megállapodással is. Felszólítjuk Oroszországot, hogy sürgősen vonja vissza döntését" – hangsúlyozta a helyettes szóvivő.

Ezzel a nyilatkozattal az ukrán elnök közlésére utalt, amely szerint több mint száz orosz teherautó hajtott be Ukrajna területére vám- és határellenőrzés, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek kísérete nélkül, ami az államfő szavai szerint a „nemzetközi jog kirívó megsértése".

Az Európai Unió több alkalommal is hangsúlyozta: ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva tartsa tiszteletben a nemzetközi egyezményeket, kérjen engedélyt Kijevtől a segélykonvoj áthaladására az országon, amihez azonban elengedhetetlen a Vöröskereszt által biztosított kíséret is. Tiszteletben kell tartani Ukrajna területi épségét, egységét és függetlenségét – hangsúlyozta a szóvivő.

Brüsszel ugyanakkor üdvözölte az ukrán hatóságok „megfontoltságát" az ügyben, akárcsak azt, hogy továbbra is kitartanak a két ország közötti párbeszéd mellett a válság elmélyülésének a megelőzése érdekében.

Hasonló panaszt fogalmazott meg pénteken az olasz külügyminisztérium is, amely honlapján az orosz konvojok belépését „súlyos" és „egyoldalú" lépésnek minősítette.

„Olaszország rendkívül súlyosnak tartja, hogy egy 134 járműből álló konvoj már behatolt ukrán területre, a kinyilvánított humanitárius céljai ellenére Oroszország mindezt Kijev elengedhetetlen engedélye nélkül tette".
Az olasz kormány kedvezőtlenül fogadta azt a hírt, hogy a járműveknek csupán egy részét vizsgálták oly módon, ahogy abban a két ország korábban megállapodott.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára pénteken azt közölte, hogy a szövetség riasztó orosz földi és légi csapatösszevonást észlelt Ukrajna szomszédságában.

„Azt is láttuk, hogy nagy mennyiségű modern fegyverzetet, tankokat, páncélozott csapatszállítókat és tüzérséget küldtek a kelet-ukrajnai szeparatista csoportoknak" – közölte Anders Fogh Rasmussen egy brüsszeli nyilatkozatban.

A főtitkár szerint Oroszország a nemzetközi erőfeszítések ellenére folytatja a válság kiterjesztését Kelet-Ukrajnában, és ez Moszkva még nagyobb elszigeteltségéhez vezet.

Rasmussen elítélte „az úgynevezett" humanitárius konvoj belépését ukrán területre, ami „csak tovább mélyíti a válságot". Az ukrán hozzájárulás és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága részvétele nélküli belépés „Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek súlyos megsértése" – hangoztatta.

„Oroszország súlyosan megsértette a nemrég Berlinben és Genfben elfogadott megállapodásokat, és ismét megsértette Ukrajna szuverenitását" – szögezte le.
Rasmussen feltette a kérdést, vajon mi a konvoj valódi célja: a civil lakosság támogatása vagy a szeparatisták ellátása? Felszólította Oroszországot, hogy ne tegyen újabb provokatív lépéseket, hagyja abba Ukrajna destabilizálását, hozzon valódi intézkedéseket a veszélyes helyzet megoldására, eközben tartsa teljes mértékben tiszteletben Ukrajna szuverenitását, területi egységét és a nemzetközi jogot".

Szintén az ukrán válsághoz kapcsolódó hír, hogy a pénteki nap folyamán Putyin és Merkel a tűzszünetet célzó, lehetséges közös lépésekről tárgyalt – közölte az orosz fél.

A Kreml közleménye szerint a beszélgetést Vlagyimir Putyin kezdeményezte, aki tájékoztatta Angela Merkelt arról is: Oroszország azért döntött humanitárius konvojának ukrán területre történő, önhatalmú beléptetéséről, mert – mint a közlemény fogalmazott – nem tudott tovább várni arra, hogy a belépéshez Kijev zöld jelzést adjon. A további halogatás megengedhetetlen lett volna – hangoztatta a Kreml.

Az orosz elnök egyidejűleg aggodalmának adott hangot az erőszak kiszélesedése miatt Kelet-Ukrajnában.

A telefonbeszélgetésre nem sokkal azelőtt került sor, hogy szombaton Kijevbe látogat a német kancellár. Angela Merkel az ukrán fővárosban Petro Porosenko államfővel folytat megbeszéléseket az ukrán válság rendezéséről.
A Kreml nyilatkozata szerint Putyin és Merkel azokról a lehetséges lépésekről is tárgyalt, amelyeket Oroszország és Németország tehet a kelet-ukrajnai harcok beszüntetése és a szembenálló felek közötti párbeszéd érdekében.

Az ukrán elnök péntek délutáni nyilatkozata szerint az orosz segélykonvoj több mint száz teherautója ukrán ellenőrzés és a vöröskereszt kísérete nélkül lépett be Ukrajna területére. Petro Porosenko ezzel kapcsolatban azt javasolta Moszkvának, hogy „térjen vissza a nemzetközi jog mezejére". Ezzel egy időben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök ukrán televízióknak adott interjújában nem zárta ki, hogy Moszkva provokációra készül a segélyszállítmánnyal.

Fotó: archív