Vallási-etnikai konfliktussá vált a szíriai belháború

A mélyülő megosztottság csökkentheti az esélyét annak, hogy Bassár el-Aszad elnök rezsimjének távozását a megbékélés időszaka követheti az arab országban. A legélesebb különbségek a hatalmon lévő alavita közösséget választják el a többségi szunnitáktól – áll a brazil Paulo Pinheiro vezette, a világszervezet Emberi Jogi Tanácsa által kijelölt, független szakértőkből álló bizottság jelentésében.

A helyzet szerintük már annyira riasztó, hogy egész közösségeknek kell az ország elhagyására gondolniuk, ha nem akarják a teljes megsemmisülést kockáztatni.

Pinheiroék felhívták a figyelmet arra is, hogy a szíriai háborúban már 29 országból érkezett fegyveresek vesznek részt, ami növeli az esélyét annak, hogy a konfliktus a szomszédos országokra is átterjed. A legtöbb külföldi közel-keleti vagy észak-afrikai szunnita, de Európából és az amerikai földrészről is érkeznek fegyveresek Szíriába.

A szakértők szerint a 21 hónapja tartó konfliktus utóbbi hónapjaiban az tapasztalható, hogy fegyverkezésbe kezdtek azok a csoportok is, amelyek eddig igyekeztek távol tartani magukat a harcoktól.

Az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó csoport (amelynek tagja Carla Del Ponte, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszék nagynevű volt főügyésze is) azt is megismételte, hogy a szíriai kormányzat aránytalan mértékű erőszakot alkalmaz a fegyveres ellenzékkel szemben, és harci tevékenységével mindkét oldal egyre súlyosabban megsérti a nemzetközi jogot. A felek egyike sem különíti el kellőképpen a katonai és a polgári célpontokat, továbbá sok esetben használ civil tulajdont katonai célokra – vélték.

A bizottság a tervek szerint márciusban készíti el végleges jelentését, amelynek részét képezik a mostani szövegben foglalt megállapítások is.