Varsó logisztikai támogatást ajánlott fel Franciaországnak

„Logisztikai támogatást nyújtunk Franciaországnak, egy szállítógépet és a hozzá tartozó ötvenfős katonai személyzetet küldünk február elsején három hónapos időtartamra" – írta Twitter-oldalán Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

Francois Hollande francia elnök korábban azt hangsúlyozta, hogy ha Lengyelország támogatást nyújtana az afrikai országba vezényelt ezerhatszáz francia katona számára, akkor a lengyel egységek telepítése már „európai műveletnek számítana, és ezért pénzügyi támogatást járna".

Hollande csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy több EU-tagállam is felajánlotta támogatását, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig számos lehetőséget fog javasolni egy közös művelet létrehozására, amelyről január végén fognak dönteni.

Az európai államok részvétele nem annyira pénzügyi, mint inkább politikai okokból lenne szükséges – tette hozzá.

„Nem azt kérem, hogy a csapatok vegyenek részt a harcokban (…), más típusú tevékenységek elvégzésére, egyebek mellett a repülőtér védelmére, valamint biztonsági, orvosi és humanitárius feladatok ellátására lenne szükség" – mondta a francia elnök.

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársai ezzel párhuzamosan jelezték, hogy nehézséget jelent a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatása az ország több területére.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azután hagyta jóvá Franciaország és az Afrikai Unió katonai beavatkozását, hogy az egykori francia gyarmaton december 5-én véres összecsapások törtek ki az ország irányítását néhány hónappal ezelőtt megszerző muzulmán szervezet, a Séléka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztény harcosok között. A rend helyreállítása és a civil lakosság védelme érdekében Párizs támogatást nyújt a BT-határozat felhatalmazásával 3600 fősre duzzadó afrikai válságkezelő missziónak.

A Közép-afrikai Köztársaságot a Séléka szövetség lázadóiból megalakult kormány irányítja azóta, hogy márciusban több ezer fegyveresük megszállta a fővárost, eltávolították a hatalomból Francois Bozizé államfőt, és az elnöki tisztséget a lázadók koalíciójának vezetője, Michel Djotodia vette át.