Varsóban felavatták a volhíniai lengyelek elleni népirtás emlékművét

Ünnepi beszédében kijelentette, hogy az igazság kimondása „esélyt, alapot adhat a lengyel-ukrán kiengesztelődéshez és közeledéshez". Reményét fejezte ki, hogy Ukrajnában sikerül létrehozni az egykori áldozatok emléktemetőjét.

Az ünnepségen részt vettek a vezető lengyel állami intézmények képviselői, köztük kormánytagok, parlamenti képviselők. Józef Guzdek lengyel tábori püspök misét celebrált az áldozatok emlékére.

Komorowski beszédében a tömeggyilkosságok más nemzetiségű áldozatairól is megemlékezett, köztük a zsidókról, de a kölcsönös megtorlások ukrán áldozatairól is.

Az emlékmű egy hétméteres kereszt, rajta egy kéz nélküli korpusszal. A kereszt előtt 18 emléktáblán örökítették meg azoknak a második világháború előtt Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó településeknek a nevét, ahol a tömeggyilkosságok történtek.

Az UPA akciói a volhíniai (lengyelül Wolyn) lengyel lakosság kiirtására 1943 februárjában kezdődtek, és ugyanazon év júliusában érték el csúcspontjukat. Legalább 100 ezer áldozatuk volt, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám. Az áldozatok zömmel nők, gyermekek és öregek voltak. A tömeggyilkosságok egészen addig folytatódtak, amíg a Vörös Hadsereg 1944-ben el nem foglalta a területet.

Június végén a lengyel katolikus és az ukrán görög katolikus egyház képviselői közös nyilatkozatban emlékeztek meg a volhíniai tragédiáról, kölcsönös megbocsátásra és kiengesztelődésre szólítva fel.

A lengyel parlament határozatot készül elfogadni az ügyben. A dokumentumtervezetben “a népirtás jegyeit magán viselő etnikai tisztogatásnak" nevezik az egykori eseményeket. Ez a megfogalmazás azonban nem tetszik a képviselők egy részének, akik azt követelik, hogy nevezzék egyenesen népirtásnak a volhíniai lengyelek ellen elkövetett tömeggyilkosságokat.