Venezuela: letartóztatások a merényletkísérlet után

Maduro helyi idő szerint szombaton éppen beszédet tartott a Nemzetőrség (GNB) fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, amikor dróntámadás érte. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak két, robbanóanyaggal megrakott drónt indítottak a Caracas belvárosában tartott rendezvény fölé. Egyiket a biztonsági erők eltérítették, míg a másik magától lezuhant, egy lakóháznak ütközött. A biztonságiak hét embere megsebesült. Az elnök és az ország felső vezetésének tagjai sértetlenek maradtak.

Nestor Reverol belügyminiszter azt mondta, eddig hat terroristát és bérgyilkost fogtak el, számos járművet lefoglaltak, a főváros, Caracas több szállodájában tartottak házkutatást, amelyek során bizonyítékokra leltek. Hozzátette: a támadás külföldi, valamint belföldi kivitelezőit és kitervelőit teljes mértékben azonosították.

Nicolás Maduro vezezuelai elnök három órával az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: a merénylet mögött bizonyosan a venezuelai jobboldal és a leköszönő kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos áll. „Rekordidő alatt tisztáztuk a helyzetet, merénylet volt ez a meggyilkolásomra, ma akartak megölni, és nincs kétségem afelől, hogy minden szál a venezuelai jobboldalhoz és a szélsőbaloldalhoz vezet, amely a kolumbiai szélsőbaloldallal szövetkezve cselekedett, s kétség sem fér ahhoz, hogy e merénylet hátterében Juan Manuel Santos áll" – mondta Maduro, közölve azt is, hogy már el is fogták a merénylet néhány végrehajtóját.

A venezuelai sajtószakszervezet vasárnap a Twitter-bejegyzésben azt írta, hogy a hatóságok őrizetbe vettek 11 újságírót és sajtómunkást a Maduro elleni merényletet követően. A szervezet szerint megalapozatlan ezeknek az embereknek őrizetbe vétele, akik közül egyeseket megvertek, másokat kifosztottak. Az üzenet szerint az őrizetbe vettek között helyi, spanyol és argentin lapok munkatársai vannak.

Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket.

Maduro elnöki tisztségét ugyanakkor további hat évre megerősítették a május 20-án rendezett választásokon. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lebonyolítását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.