Washington korlátozná a pakisztáni nukleáris programot

A két vezető a tárgyalásokat megelőzően a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének és megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta. Obama egy héttel azt követően fogadta a kormányfőt, hogy bejelentette: megváltoztatta eredeti elképzelését, és nem fogja 2016 végéig kivonni Afganisztánból az összes amerikai erőt, hanem továbbra is 5500 katonát fog ott állomásoztatni.

Amerikai szakértők ugyanakkor a találkozót megelőzően rámutattak: Sarif alighanem ki fogja fejteni Obamának, hogy Pakisztán nem fogad el korlátozásokat a taktikai nukleáris fegyverek kérdésében, amelyekre a felfogása szerint rivális Indiának a meglepetésszerű támadástól való elrettentésére van szüksége. Emellett a dél-ázsiai ország kormányfőjének aligha van ráhatása hazájának az afgán felkelők számára biztos menedéket szavatoló biztonsági struktúráira annak érdekében, hogy a tálibok folytassák a kabuli kormánnyal július közepén megszakadt tárgyalásokat.

Washingtonban emiatt nem számítanak jelentősebb áttörésre a találkozón. Az amerikai fővárosban emellett úgy tudják, hogy a pakisztáni fegyveres erők Afganisztánba szorítják ki az al-Kaida maradványait.

A nukleáris fegyverekről és az iszlamista militánsokról folytatott egyezkedés mellett Washington arra készül, hogy nyolc F–16-os harci gépet adjon el Pakisztánnak, ösztönözve a kapcsolatok javítását.

Az Amerikai Tudósok Szövetségének egyik e heti publikációja szerint egyébként 2011 óta Pakisztán két nukleáris töltet hordozására alkalmas, rövid hatótávolságú és egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát állított hadrendbe. Emellett két, atomrobbanófejjel is felszerelhető, meghosszabbított hatótávolságú ballisztikus rakéta és két robotrepülőgép kifejlesztésén dolgozik.

A Bulletin of the Atomic Scientists című közlönyben két neves elemző, Hans M. Kristensen és Robert S. Norris azt állította, hogy a pakisztáni nukleáris arzenál a 2011-es 90-110 atomtöltetről 110-130-ra nőtt, és 2025-re elérheti a 220-250-es nagyságrendet is, amivel a világ ötödik legerősebb nukleáris hatalmává válik az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Franciaország után.