Különleges egyenruhák a nagyvilágból

II. Gusztáv Adolf svéd király (1611–1632) nevéhez fűződik az az „uniformis történeti” korszak, amikor először egy teljes hadsereg egyenruhát viselt. Pár évtizeddel később, a 17. század második felében Franciaországban kötelezővé vált az egyenruha, melynek viselete aztán elterjedt egész Európában. Amíg az uniformis világjelenséggé vált a 19. század elején, egyre több és összetettebb szerepet kapott. Eleinte kizárólag a csata közbeni láthatóság – s így a szín – számított, a fekete füsttől telített harcmezőkön életbe vágó volt, hogy a lőfegyverek fokozott használatának megjelenésével ne saját bajtársaikra tüzeljenek a katonák. A gyakorlati funkciók erősödésével az arisztokrácia egyenruhaviselési privilégiuma az állami hadseregek szerveződésének idejével eltűnt. A 18-19. század társadalmi változásait hűen tükrözte a katonák (egységes) viselete, része volt a demokratizálódási folyamatnak.

Az 1800-as években az egyenruha láthatóvá vált Európában, mindennapi jelenséggé vált. Egyszerre több mindent szimbolizált: kötelesség- és áldozatvállalást, megfelelni vágyást, hazafiságot, a társadalmi mobilitás lehetőségét és a férfiasság jelképe is lett. Miközben uniformizált, egyben a különbségeket is tökéletesen megtestesítette: katonai/civil, rangok, státuszok, haderőnemek (gyalogság, tüzérség, tengerészet).

A haditechnika fejlődése aztán komoly változásokat hozott az 1900-as évek elejéig. A láthatóság helyett a fehér lőporos, illetve lőpor nélküli, hatalmas tömeghadseregek jellemezte hadikörnyezetben már a láthatatlanság vált életfontosságúvá. Amíg az első világháborút még jobbára tradicionális uniformisokban kezdték a hadviselő felek, addig az első világégés végére már az álcázás, túlélés igényéhez alakították a viseleteiket. Az élénk színek eltűntek, jellegtelenné váltak a harctéri ruházatok. Az egyenruhák típusai megszaporodtak, végleg elkülönültek a csaták, a parádék és a napi békeidős szolgálatok viseletei. A második világháborút követő társadalmi változások hatására (az emberi élet felértékelődése, békemozgalmak, kötelező sorkatonaság megszűnése) mára a rejtőzködés képességének növelésével a kényelmi, kímélő funkciók kerültek előtérbe a mozgékonyság, a jobb harcképesség biztosítása érdekében.

A harctéri egyenruháknál. A parádék, ceremóniák díszegyenruhái viszont a nemzeti hagyományok konzerválásának szándéka okán is számos helyen a mai napig megőrizték színességüket, egyediségüket. A nagyvilág különleges egyenruháiból mutatunk be egy párat alább.

Görög evzonok

A görög elnöki testőrség katonái. A ceremoniális feladatokat ellátó egység tagjait a hadsereg gyalogsági, tüzérségi és páncélos csapataiból verbuválják. Egyenruhájuk az egykori Ottomán-ellenes felkelők viseletére hasonlít, akik az 1400-as és 1800-as évek között küzdöttek hazájuk függetlenségéért. Szabadságharcuk emlékéül az evzonok viselte szoknyaszerű fusztanella négyszáz redőből áll. A cipőjükön található pom-pom annak idején két célt szolgált, viselőjük lábát melegítette és kést rejtettek el benne.

Svájci gárda

A római pápa testőrsége Vatikánvárosban, de facto Vatikán állam hadereje. A Szentatya védelmére Svájcban toborzott zsoldos alakulat 1506. január 22. óta látja el feladatát, melynek tagjai ma kizárólag svájci állampolgárságú nőtlen férfiak lehetnek. Különleges, a híres középkori festő és építész, Raffaelo művészeti hatását tükröző egyenruhájuk jelenlegi formája a 1910-es években alakult ki. Ünnepélyes alkalmakkal a színekben pompázó, csíkos egyenruhájukat mellvérttel, körgallérral és strucctollal díszített fényes sisakkal viselik.

Fidzsi-szigetek elnöki testőrség

A 900 ezres Csendes-óceáni állam 6500 fős hadserege 1970 óta világszerte aktív résztvevője az Egyesült Nemzete Szervezet békefenntartó misszióinak. Lakosságszámához viszonyítva minden más nemzetnél több katonát biztosított az ENSZ békemissziói számára. A Fidzsi-szigetek kormányépületét és elnöki rezidenciáját védő elnöki testőrség tagjai vörös katonai inget és a hagyományos helyi viseletnek megfelelő, keményre vasalt szoknyaszerű szulut viselnek, nyitott szandállal!

A francia idegenlégió utászai

A hagyomány alakulata. A Francia Idegenlégió parádéin élen masírozó Les Pionniers (Utászok) szakállas katonák, akik a derekukon bölénybőrből készült köpenyt hordanak, míg a vállukon élezett fejszét visznek. Az egység tagjai a 18. században a francia királyi hadsereg gyalogos ezredeinek gránátos alakulataival szolgáltak. Fő feladatuk az ellenség által emelt akadályok lerombolása volt fejszéik segítségével. Békeidőben az utászok szakemberekként tevékenykedtek, épületeket húztak fel, javítottak, átjárókat nyitottak a növényzettel vastagon benőtt terepeken.

Indiai határvédelmi erők

A következő évtizedekben a világ tartósan legnépesebb államává váló India Pakisztánnal és Bangladessel közös határait védő szervezet egyike az ország központi fegyveres rendőrségének hét alakulata közül. Az 1965-ös indiai–pakisztáni háború idején hozták létre, s ma már 265 ezer fős aktív állománnyal rendelkezik. A közel 200 zászlóalja között található egy tevés kontingens is. Az európai szemnek meglepő fejviselet megszokott eleme az indiai hadsereg egyenruhájának. A fejdísz különböző színei és mintázatai a különböző alakulatokat jelölik.